Barion Pixel

“NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”

“Hóbafagyott levelet

kaparász dideregve a szellő.

Duzzadt, mint tele zsák:

hóval telik újra a felhő.

Nincsen csillag, a fák

feketéllő törzse hatalmas.

Megfagy az őz nyoma is.

Készül le a völgybe a farkas.”

(Radnóti Miklós: Tél)Téli-kép-1 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”

December Karácson vagy Télelő havaként is ismert volt a régi időkben. A falu hagyományos téli életét az otthoni munkák végeztével ilyenkor a beszélgetések, a közösségi tevékenységek, együtt megtartott ünnepek töltötték ki.

Az otthoni munkák a háziállatok ellátására, a termények feldolgozására korlátozódtak, alkalmazkodva a téli körülményekhez.

A hideg idő a disznótoroknak is kedvez. (Ne felejtsük, hogy akkoriban még nem voltak hűtőszekrények, így vermekbe, hideg kamrákba helyezték el ételeiket az emberek. A hús tartósítására pedig a füstölés, pácolási eljárások, sózás, zsírban sütés módozatait választották.) Téli-kép-3 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”Rokonok, hozzátartozók, barátok egymást segítették a disznóvágás nehéz munkáiban, ilyenkor biztosították az ünnepi vendéglátásra szánt ételek mellett a családok éléskamrájának feltöltését is. Hagyományosan a melegítő hatású, hevítő ételek kerültek az ünnepi asztalokra, hiszen a hideg téli időben ez adta az energiát.

Kiváló vitaminforrásként az alma, az aszalt szilva, a kamrák hűvösében mézédesre beérő télálló körték, birsalmák és birskörték szolgáltak.Téli-kép-5 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM” Sokoldalúan készítették el a sütőtököt, ízletessége és tápláló, sőt emésztést segítő tulajdonságai miatt. Téli-kép-6 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”Sütőben sütve, levesként megfőzve, tésztába keverve, édességként számos formában használták fel. A sütőtök valóban igazi energiabomba, mert A-, C-, E-vitamint, karotinoidokat (antioxidánsként is hatnak), nyomelemeket, például szelént is tartalmaz.

Szívesen fogyasztottak káposztás ételeket is, főként a kamrákban, pincében tárolt, saját maguk által savanyított káposztából. A fűszerek között számításba jöttek: tárkonygyökér, ecetben tartósított tárkonylevél, gyömbér, rozmaring, levendula, fahéj, ánizs, szegfűszeg, kömény, fokhagyma, vöröshagyma, pirospaprika, torma, erős paprika, valamint zsálya, kakukkfű, szurokfű és babérlevél. Mindezek megtalálhatók voltak az étkezésben és a főzéshez felhasznált fűszerek sorában. Az említett gyógy- és fűszernövények támogatják az emésztést, megelőzik a puffadást, nem is szólva arról, hogy mind az egyszerűbb ételeket, mind a húsételeket ízletesebbé tehetjük velük.

A húsos ételek után jó bort illik fogyasztani, tartja a Csízió, és ez disznótor esetén még inkább igaz.

“A jó disznótor sokáig tart, gyakran éjjel 2-3 óráig elmulatoznak, majd általában együtt mennek el, egy ajtónyitással, de a háziasszony addig nem engedi el őket, míg nem tesz a kosarukba egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát…”

A fagyos időben, szabadban végzett munkák során gyakran szenvedtek az emberek a jeges szélben, hideg víztől keletkezett sérülések, az erős szél, fagyási sebek, sérülések okozta fájdalmak miatt.

“Amikor kifújta a szél a bőrünköt édes tejszínvel kenegettük meg. Ezt használtuk…jól megpuhította a bőrt” (Gyimes – Antal Erzsébet)

“Fagyás ellen legjobb a savanyókáposzta lapi és lé. A lapit rea kell kötnyi a megfagyott végtagra” (Középlok – Mihók Gyula) (Lapi = levél – A szerző.)

“Megfagyott lábunkra savanyókáposzta lapiját tekertük és szároz rongyval bépólyáltuk. Télre örökké savanyítottunk káposztát, amit a kertbe termesztettünk és csak fel kellett hozni a pincéből. …ha valakinek megfagyott a keze vaj a lába, vaj mind a kettő, akkor a cserfa fiatal hajtásainak kérgit főzték meg és annak levivel öblögették a fagyott részeket.” (Hidegségpataka – Gábor Ilona)

“Ha valakinek megfagyott a lába, vaj a keze enyhe meleg sült pityókát kellett rea rakni. Ma es ezt csinyáljuk” (Áldomáspataka – Görbe Viktória) (Pityóka = burgonya – A szerző.)

Bizony a cipekedés, zsákhordás, takarmányhordás és a háziállatok körüli munka megterhelte az embereket, ezért sokasodtak a mozgásszervi panaszok is.

“Sajgó, fájó, nyilalló lábra, derekra, kézre forró sótlan málét szoktak nálunk rakni. Az én szegén uramnak minden este főztem es reatettem a lábára, mert erőst ki vót hűlve az egész testye….” (Gyimes – Antal Erzsébet) (Málé = kukoricadara főzete, puliszka – A szerző.)

“Fiatal koromba erőst rehomás vótam. Édesanyám…úgy csinyálta, hogy egy nagy mosófazakba vizet tett főni, mikor főtt beléfőzött egy napraforgó rózsát, széna múrhát, ínnyújtó füvet és egy kicsi ként. Ezt én csináltam egy hétig és jó sokáig jól ereztem magamot. Két, három hétig szüneteltem, akkor még eccer megcsináltam és ujan jól helyre jöttem, hogy nejze most ma 70 éves vagyok és nem fáj hálistennek semmim” (Rakottás – Póra Sándor) (Múrha = szénatörek – A szerző.)

A hagyományos gyógymódok közül a köpölyözés, moxázás és az úgynevezett “kenés” is gyakran segített, néhol még ma is alkalmazzák. Sajnos egyre kevesebb a népi gyógyítók között az ehhez értő szakember.

A decemberi csendesebb esték igencsak alkalmasak voltak jóslatok, időjárási előrejelzések készítéséhez, varázslatok megtartására.Téli-kép-7 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”

A Borbála nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, írja a Néprajzi Lexikon. Nem szabad fonni, nem szabad varrni, mert ezzel “bevarrnák a tyúkok fenekét”, sőt söpörni sem szabad, mert “elsöpörnék a szerencsét”. Erre a napra javasolt tevékenység a tollfosztás, baranyai falvakban a borfejtés. A Borbálakor, Lucakor csíráztatott búza karácsonyra kizöldül, és a következő év termésére jósol.

“Darált napraforgóval apró pogácsákat sütöttünk, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Legalább hétféle magot szórtunk nekik Lucakor.” (Berettyóújfalu – Sándor M.)

A téli napfordulókor tett időjós megállapításoknak a következő évi várható termések szempontjából tulajdonítottak nagy jelentőséget.Téli-kép-10 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”

Decemberben ma is számos vallási eredetű ünnepet tartunk. Ez a hagyomány mindenki előtt ismert, akár falun, akár városban él. Advent megtartásának szokása az 5. századtól dívik, a karácsonyfa-állítás tradíciója pedig néhány száz évre nyúlik vissza, de csak a 19. században vált világszerte elterjedtté.

Magyarországon Brunszvik Teréz nevéhez fűződik az első karácsonyfa állítása. Téli-kép-8 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”Martonvásár grófnője, Beethoven “halhatatlan kedvese” felismerte és példás élete munkásságával hirdette a gyermeknevelés fontosságát. Vallotta, hogy “a korai nevelés a legfontosabb! Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat egész életére.”

Az ezt megelőző időkben rozmaring-, nyárfa- és kökényágakból készített díszeket használtak ünnepkor, a tisztaszoba egy sarkába téve.

Hazánkat akkor szerethetjük igazán, ha múltját, az abba ágyazott néphagyomány adta értékeit is megbecsüljük. Ennek a tudásnak fontos része a néphagyományok részeként megismert, feltárt népgyógyászat, népi gyógynövényismeret.Téli-kép-9 “NEJZE MOST MA 70 ÉVES VAGYOK ÉS NEM FÁJ HÁLISTENNEK SEMMIM”

Egy éven át tartó cikksorozatommal hozzá kívántam járulni – csepp a tengerben – ennek a csodálatos múltnak a megismeréséhez, reményeim szerint felkeltve a néphagyomány e részei iránti érdeklődést. Mindannyiunk családjában őriznek nagymamáinktól, szüleinktől, tanárainktól hozott házi receptúrákat. Ezeket egy életen át használjuk, de csak akkor gondolunk rá, idézzük fel, ha gondunk akad az egészségünkkel. Fontosnak tartom, hogy ezeket a kincseket megőrizzük, feltárjuk és az utánunk következő nemzedéknek továbbadjuk. Ajánlom ezt mindazok figyelmébe, akik úgy gondolják, hogy a természet javai még modern korunkban is segítségükre lehetnek. Jelenlegi egészségünk építőköveit, tartóoszlopait éppen ezekben az évszázados népgyógyászati ismeretekben találhatjuk meg.

Egészségben töltött, tartalmas, boldog újévet kívánok a Vitae magazin minden Kedves Olvasójának!

Németh Imréné Éva

fitoterapeuta, természetgyógyász, klubvezető, ENERGY Belváros Klub

Forrás/Vitae magazin 2015/12 közzétette:Németh Imre klubvezető

Szólj hozzá!

Kérdése van?

Ha úgy érzi, hogy tuduk segíteni, keressen bátran.

Elem hozzáadva a kosárhoz.
0 elemek - Ft