Óraátállítás: tavasszal hátrányos, ősszel jót tesz a biológiai óránknak

By on október 28, 2018

Október utolsó hétvégéje a hétalvók számára nagy örömet jelentett, hiszen az óraátállítás miatt az éjszaka egy órával tovább tartott, több idő jutott alvásra. A tavaszi és őszi óraátállítás azonban nagyobb mértékben megterheli a szervezetet, mint ahogy eddig gondolták.

A nyári időszámítás bevezetését Európa-szerte az energiával való takarékoskodással indokolták. Mindazonáltal az utóbbi időben kérdésessé vált, valóban célt érünk-e vele. Emellett kronobiológiai szempontból is felmerült a kérdés, hogyan viseli el az emberi szervezet hosszú távon az óra előre- és visszaállítását minden tavasszal és ősszel.

A fény mint biológiai óránk szabályozója

A nyári időszámítás bevezetését a kronobiológusok egy része üdvözölte, mondván: a fény biológiai óránk legfontosabb szabályozója. Az erősebb reggeli fény megkönnyíti a gyerekeknek az iskolába járást, a felnőtteknek a munkába menetelt, és segíti biológiai óránk jobb működését. Esténként sokhelyütt ki vagyunk téve a mesterséges fénynek, társadalmunkból elsősorban a nappali fény hiányzik – érvel Christian Cajochen, a Bázeli Egyetemi Klinika kronobiológia professzora. A kora reggeli fényinger kiválóan elősegíti biológiai óránk 24 órás ritmusának beállítódását – minél később ér bennünket a fény, annál inkább késni fog a belső óránk.

Az októberi óravisszaállítás egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot eredményez, és ez a legtöbb embernek kedvez. Fény nélküli körülmények között, az úgynevezett „bunkerkísérletekben” az emberek többsége 24 és fél órás ritmusban él, ennél fogva a biológiai ritmusokat „körülbelüli napok”-nak nevezik. A későn fekvő vagy bagoly típusú embereknél ez a ritmus akár 25-26 órára is kitolódhat, míg a korán kelő vagy pacsirta típusúaknál nappali fény hiányában 23 órás vagy annál rövidebb ritmus alakul ki. A tavaszi óraátállítás ez utóbbiaknál semmilyen nehézséget nem okoz, hiszen az egyszeri megrövidített nap megfelel természetes ritmusuknak. Mindazonáltal Európában az emberek többsége bagoly típusú, s nem pacsirta, ami abból is eredhet, hogy társadalmunk az estét természetes fénnyel meghosszabbítja és ezzel a biológiai órát folyamatosan hátrább állítja – véli a bázeli professzor.

Hosszú távú hatások

Egy Németországban végzett felmérés kimutatta: a németek 83%-ának saját bevallása szerint semmiféle problémát nem jelent az időeltolódáshoz történő alkalmazkodás. A megkérdezettek 55%-a azt mondta, hogy az óra átállítása nem befolyásolja alvási ritmusát, s csupán minden harmadik megkérdezettnek van szüksége egy-két napra ahhoz, hogy ismét csúcsformába lendüljön. A felmérésben részt vevők 17%-ánál viszont az átállás egészségügyi problémákat okoz.

Biológiai szemszögből nézve az óraátállítás az európai emberek számára mini jetlaget idéz elő, azaz egyfajta rossz közérzetet, jellegzetes tünetekkel – olyasmit, amit hosszú (repülő)út után érzünk, több időzónát átrepülve. A legtöbb testi funkció ingadozik a nappal és az éjszaka váltakozásának megfelelően. A vérnyomás, a testhőmérséklet és a szívritmus alacsonyabb értéket mutat éjszaka, mint nappal, miközben bizonyos hormonok (kortizol, tesztoszteron, katecholaminok) szintje a kora reggeli órákban megemelkedik. Az időeltolódás felborítja ezt a belső ritmust, ennek következtében fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavarok és akár depressziós tünetek is kialakulhatnak. A kronobiológusok feltételezik, hogy a jetlaget 3 óra időeltolódásnál érzi meg az emberi szervezet. Természetesen vannak ennél érzékenyebben reagáló emberek, sőt olyanok is, akiknél az időeltolódás semmiféle panaszt nem okoz.


Megzavart alkalmazkodási mechanizmus

A legutóbbi vizsgálatok eredményei ellenben azt mutatják, hogy a tavaszi és az őszi óraátállítások nagyobb mértékben megterhelik az emberi szervezetet, mint ahogyan a tudósok eddig gondolták. A Müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatóinak irányítása alatt két vizsgálat is folyt a közelmúltban, s közülük az egyikben az 55 000 kitöltött kérdőív alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy biológiai óránk télen pontosan igazodott a pirkadat évszak szerinti változásaihoz.

Az alvás közepe és a felébredés ideje későbbre tevődött a nyári értékekhez képest, és kirajzolódott egy viszonylag állandó távolságra levő görbe a naplementéhez viszonyítva. Ezzel szemben a nyári időszakban nem lehetett kivenni semmilyen egyértelmű ívet, ami annak a jelzése, hogy az időeltolódás megzavarja szervezetünk alkalmazkodási mechanizmusát.

Back in time

Dont forget to turn back time tonight 🙂

Közzétette: Bud Spencer – 2016. október 29., szombat

Nyáron tévesen ketyeg a biológiai óránk

A másik vizsgálatban 50 önkéntes alvási szokásait vették górcső alá a márciusi és az októberi óraátállítás előtti és utáni 4-4 hét folyamán. A megfigyelésben részt vevők aktivitását egy karórával mérték, amely minden mozgásukat regisztrálta, szétválasztva a munkanapokon és a szabadnapokon tanúsított aktivitást, hogy el tudjanak tekinteni a szociális kötelezettségeknek a biológiai órára gyakorolt hatásától – mondja Till Roenneberg, a kutatás vezetője.

A vizsgálat során kiderült, hogy a biológiai óra kismértékben vagy egyáltalán nem állt át az időeltolódás szerint. Hiába csörgött a vekker az óraátállítástól függetlenítve ugyanabban az időpontban, a megfigyeltek mozgásprofilja azt mutatta, hogy testileg csak egy órával később lettek élénkek és kezdtek el többet mozogni. A kronobiológusok szerint ez azt bizonyítja, hogy biológiai óránk nem követi az óra átállítását.

Különösen a későn fekvőknek gond

Bár a nyári időszámítás minden tevékenységet egy órával előbbre hoz, biológiai órája szerint sok ember abban az időpontban még nyugalmi fázisban van. Ez olyan tény, amelynek számos érintett valószínűleg nincs is tudatában. A nyári átállás különösen a későn fekvőknek jelent gondot, ők teljes mértékben megtartották aktivitási mintájukat a tavaszi óraátállítás után is. A korán kelők sem tudtak azonban 100 százalékosan alkalmazkodni a nyári időszámításhoz, aktivitási profiljukat csupán 30 perccel tudták hátrébb csúsztatni.

Az október végi átállás azonban megkönnyebbülést hoz a bagoly és a pacsirta típusú embereknek egyaránt: biológiai óránk felszabadul a nyomás alól, és nagy ugrást tehet hátra.

Mindemellett Roennenberg hangsúlyozza, hogy biológiai óránk komplex rendszer, amely évmilliókon keresztül alakult ki, és hihetetlen pontossággal beáll az évszakok és a napszakok változását követően. Ennélfogva nem szabad alábecsülnünk a most jelentéktelennek tűnő kis változásoknak a hosszú távon jelentkező lehetséges hatásait.

Forrás: Natúrsziget

About Energy Belvárosi Klub

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply