Lehet, hogy hosszú ideig nem fogják támogatni táplálkozása megjavítását a bélbaktériumai…
A tudósok ugyanis felfedezték, hogy ha az egér táplálékát átállítják a szokványos amerikai diétáról egy egészséges, kalóriaszegény, növényi alapú táplálékra, nem következik belőle, hogy azonnal meglesz a hatása.
Ennek az az oka, hogy ahhoz bizonyos baktériumoknak is el kell tűnniük a béltraktusból, hogy sikeres legyen a diéta.
„Amikor előírunk egy diétát valakinek azzal a céllal, hogy javítsunk az egészségén, meg kell tudnunk, milyen baktériumok segítik elő azt a kedvező hatást” – jelentette ki Jeffrey Gordon a Washington Egyetem genetikai központjának igazgatója.
A kutatás érdekében begyűjtöttek székletmintákat olyan emberektől, akik a tipikus amerikai táplálkozást követték, illetve olyanoktól, akik kalóriaszegény, növényi alapú diétát tartottak. Megállapították, hogy a növényi étrenden élők bélcsatornájában jóval nagyobb volt a mikrobák sokfélesége.
Ezt követően steril (csíramentes) egereket kolonizáltak az emberi donoroktól származó bélmikroba-közösségekkel, és vagy a donor diétáján vagy a másik fajta diétán tartották őket.
Az egerek közül azok, amelyeknek a mikrobiótája (bélbaktérium-közössége) amerikai diétát követő donortól származott, gyengébben reagált a hasznos növényi diétára.
Majd az amerikai diétához szokott bélbaktériumokkal rendelkező egereket együtt szállásolták el a növényi diétához szokott bélbaktériumokkal rendelkező egerekkel – és a növényi diéta baktériumközössége megtalálta az utat az amerikai diétához szokott mikroba-közösségekhez, amivel jelentősen sikerült javítani a növényi diéta hatékonyságát.
Az egerek együttes elhelyezése ugyanis lehetőséget nyújtott az egerekre jellemző ürülék-evésre (koprofágiára), így könnyen elterjedhettek a bélmikrobák.
A kutatók véleménye szerint a mikrobák kölcsönös cseréje nemcsak az egerek körében mehet végbe, hiszen „az emberek folyamatosan mikroorganizmusokat ‘szórnak szét’ maguk körül, minden egyes embert a szó szoros értelmében saját mikróba felhője veszi körül” – írják a szerzők.
Mindenképpen több ismeretre van szükség annak megállapításáért, hogy a személyek közti mikroorganizmus csere milyen mértékű, állítják a kutatók.
Vagy hogy milyen mértékben határozza meg az egészségi állapot és a magatartás (például a személyes higiénia, a táplálkozási szokások vagy az antibiotikum-szedés) az egyén bél-mikrobiótájának összetételét és a mikroorganizmusok átadását?
A kutatók azt remélik, hogy – legalábbis elvben – a kísérleti mikrobiális közösségek megkonstruálása hasznos lehet azoknak a bélmikrobáknak a felfedezéséhez, amelyek a gazdaszervezet egészségét-betegségét befolyásolják.
Forrás/Független.hu
Közzétette:Németh Imre klubvezető
