A kínai szoláris naptár 24 szakaszra osztja fel az évet. Ezeket a szakaszokat évszakjelzőknek vagy szoláris periódusoknak is lehet magyarítani, de a lényeg az, hogy máig nagy szerepük van az év során végzett paraszti munkák beosztásában, de hasonlóan fontosak a városi ember számára is, mégpedig az egészséges életmód kialakítása miatt.
A dahan (大寒) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a huszonnegyedik, azaz az utolsó szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „nagy hideg”. És ez valóban a szó szerinti fordítás, a „da” szó azt jelenti, hogy „nagy”, a „han” pedig azt, hogy „hideg”. De így az utolsó szoláris periódusig eljutva már mindkét kínai szó jó ismerősünk. A nagy jelentésű da szó már két korábbi szoláris periódus nevében is előfordult, ezek a 12. évszakjelző, a dashu – nagy forróság és a 21., a daxue – nagy hó. A han, azaz hideg szó pedig éppen a mostanit megelőző elnevezésből lehet ismerős, hiszen az utolsó előtti szoláris periódus kínai neve xiaohan volt.
A dahan, nagy hideg akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 300. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti január 20-a körüli időpontot jelent. A nagy hideg szoláris periódus vége általában február 4-re esik, akkor a nap az égi hosszúság 315. fokát éri el.
A dahan, vagyis nagy hideg elnevezés ellenére előfordul az is, hogy xiaohan, azaz kis hideg két hetében a valóságban hidegebb van, mint a neve alapján nagyobb hideget ígérő utolsó szoláris periódusban. Sőt az utóbbi években ez a szerepcsere egyre gyakoribbá válik. Például Kína déli részén dahan idején az átlaghőmérséklet 6 és 8 Celsius-fok körül alakul, ami 1 Celsus-fokkal magasabb, mint az elméletileg, illetve elnevezése alapján kisebb hideg, a xiaohan idején. A nagy hideg tehát sokszor, sok helyen kisebb hideg, de azért az ország tengerparti részein a legalacsonyabb hőmérséklet valóban a nagy hideg szoláris periódus két hetére esik.
Mindenesetre nagy általánosságban elmondható, hogy dahan idején gyakoriak a nagy hideghullámok, az erős szél és természetesen az alacsony hőmérséklet. Észak-Kínában a hó és a jég nem olvad el, ezért ott igazi, békebeli téli világ van, mindent belep a hó és a jég.
Egyébként is van egy kínai mondás, eszerint a xiaohan és a dahan, vagyis a kis hideg és a nagy hideg egyaránt rettentő hideg. Ez a mondás is arra figyelmeztet, hogy dahan az év leghidegebb időszaka, ezért mindenkinek oda kell figyelnie arra, hogy elvégezze az állatok és a termés körül az ilyen nagy hidegben elvégzendő paraszti munkákat. Azt is lehet tudni, hogy mikor lesz igazán alacsony a hőmérséklet az országban: ha Kína hőmérsékletét az északnyugati irányból érkező hideg légtömegek alakítják, akkor bizton lehet számítani tartósan alacsony hőmérsékletre.
A legnagyobb hidegek két szoláris periódusa idején sokkal kevesebb Kínában a csapadék, mint az év többi 48 hetében. Egyébként a dahan, nagy hideg idején sokéves átlagban kicsit több csapadék esik, mint a kis hideg, xiaohan idején. Dél-Kína legtöbb részén például 5 és 10 milliméter körüli csapadék hull, ami ott természetesen szinte kivétel nélkül esőt jelent. Északnyugat-Kína hegyekkel borított területein viszont csak 1-5 milliméter a csapadék, ami itt meg persze havat jelent.
Habár az előbbiek értelmében Dél-Kínában sincs sok csapadék, aszály mégis csak ritkán van, mivel a téli gabona csak kevés vizet igényel xiaohan és dahan idején. Ha a parasztok úgy találják, hogy túl kevés a természetes csapadék, akkor az adott hely szokásainak és feltételeinek megfelelően megöntözik a búzát. Egyébként több gabona, például a búza és a repce is az alacsony hőmérsékletet kedveli a szoláris naptár vége felé, mert ez kedvez az egészséges növekedésüknek. Dél-Kínában ugyanis még ilyenkor is viszonylag enyhe a tél, éppen megfelelő az említett gabonáknak.
Ez a kis példa is azt igazolja, hogy a parasztok számára döntő fontosságú, hogy olyan terményekkel foglalkozzanak, amelyek a legmegfelelőbbek az adott terület időjárási, természeti és természetföldrajzi viszonyai között, továbbá a vetés idejét is nagyon ki kell számolniuk. Mindez együtt a következő év betakarítása szempontjából kulcsfontosságú tudás.
A szoláris periódusokat ötnapos szakaszokra, úgynevezett pentádokra osztották fel. Ezeknek a pentádoknak sokszor igencsak költői, de legalábbis érdekes neveket adtak.
Dahan első pentádjának neve: „A tyúkok tojni kezdenek”.
A második pentád neve: „A ragadozó madarak gyorsan kezdenek repülni”.
A nagy hideg utolsó 5 napjának a neve: „A vizek egészen hasig befagynak”. Ez az elnevezés némi magyarázatra szorul. A „hasig befagy” természetesen úgy értendő, hogy a víz felszíne és az ember feje egy szinten van. Vagyis akár fél méteres mélységig is befagyhatnak a vizek az ország leghidegebb részein.
Forrás:Kínai Orvoslás és Terápia
Közzétette:Németh Imre klubvezető
