A teljes harmóniától való eltávolodás mértéke, mint a teljesség hiánya, betegségként jelenik meg. Nem büntetésként, hanem következményként! A mondást mindenki ismerheti, „Vigyázz testedre, hogy legyen lelkednek otthona”! Az elkövetkezőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a Test, mint a Lélek otthona, ez a tökéletes, csodálatos finomsággal hangolt bio-automata mérnöki szemmel nézve, milyen munkapontban működik, amikor egészséges. Ezzel a megközelítéssel nem akarjuk mechanikus eszközzé leegyszerűsíteni a szervezetünket. Működésének jobb megértése érdekében, pusztán olyan könnyen ellenőrizhető paramétereket keresünk, melynek értékei mentén bepillantást nyerhetünk a belső működésbe. Arra a kérdésre is kereshetjük a magyarázatot, hogy pl. a pestis járvány idején, a betegekkel nap mint nap érintkezők közül néhányan miért nem kapták el a betegséget. A biológia táptalaj elméletének és gyakorlatának megismerése erre a kérdésre is választ ad!
Az Élet alapja a víz. Testünk zöme víz. Mondhatjuk, hogy alapvetően „egy vizes oldat” vagyunk. Ez azt jelenti, hogy testünk alapvető működésének vizsgálatakor, az egészséges munkapont vagy inkább munkaterület vizsgálatakor bizonyos vízkémiai alaptudással kell rendelkeznünk. Ez nem a vízkémia tudományában való elmélyülést jelenti, pusztán néhány alapvető fogalom, és ahhoz tartozó mérőszám fogalmával kell megismerkednünk. Az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos ismereteket, bár a mindennapi életben nem ismeretlenek, ld. kertészkedés, célszerű feleleveníteni.
Mielőtt azonban belebonyolódnánk a vízkémiával kapcsolatos ismeretek felelevenítésébe, tekintsünk vissza betegségekkel kapcsolatos kórokozók történetére. Az alapvető történet Pasteurrel kezdődött, aki felismerte, hogy a különböző betegségek mögött mindig megtalálható az azt kiváltó vírus, baktérium, gomba, vagy egyéb kórokozó. Ez a felismerés két következtetéshez vezetett: egyrészt az egészség megőrzése érdekében védekezzünk a kórokozók bevitele ellen, másrészt a szervezetbe már bejutott kórokozót kémiai eszközökkel semmisítsük meg. Alapvetően ez utóbbi lett a mai, kemikáliákkal gyógyító modern orvostudomány kiinduló pontja, vagy alapja.
Ennek szélsőséges megnyilvánulása, amikor a legkisebb bajjal is orvoshoz rohanunk, és „ágyúval lőve verébre”, gyógyszerekkel, vegyi anyagokkal mérgezzük szervezetünket ahelyett, hogy időt és lehetőséget adnánk a szervezetünknek, a bio-automatánknak a betegség legyőzésére. Természetesen azon is érdemes lenne elgondolkodnunk, hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe.
Közismert tény, hogy a nagy járványok idején sok olyan ember akadt, akik nap mint nap érintkeztek a betegekkel és áldozatokkal, ugyanakkor nem betegedtek meg. Mi lehet ennek az oka? Pasteur kortársa, Claude Bernard nem fogadta el Pasteur elméletét, és azt mondta, a kórokozó, az semmi! Nem a kórokozó a lényeges, hanem az emberi szervezet, ami a biológiai táptalaj! Ennek érzékeltetésére végezzünk el gondolatban egy kísérletet: ha egy marék búzát a termőföldre kiszórunk, annak zöme ki fog kelni és majd termést is hoz. Ha azonban az aszfaltra szórjuk, akkor ha éppen nedvességet kap, lehet, hogy némelyik kicsirázik, de azt követően elszárad. Ezt a gondolat kísérletet vigyük át az emberi szervezetre, mint a biológiai táptalajra és a kórokozókra. Azaz, ha a kórokozók olyan környezetbe jutnak, ahol a szaporodás feltételei adottak, akkor betegséget okoznak, de ha nincs szaporodásra alkalmas környezet, akkor elpusztulnak anélkül, hogy betegséget okoznának. Ezt jelenti a biológiai táptalaj léte, vagy hiánya!
A 20. században egy nagyon érdekes vizsgálatra került sor Franciaországban. A francia kormány megbízást adott Louis Claude Vincent hidrológusnak, mérje fel, hogy a lakosság milyen vizet iszik, és ez milyen kapcsolatban áll az egészségi állapotukkal. Ebből a vizsgálatból nagy volumenű felmérés bontakozott ki. Mintegy fél millió embert vontak be a vizsgálatba, és ebből több mint százezer embernek az alaposabb vizsgálatát is elvégezték. Így hatalmas adatbázis állt össze, amelynek adatait, sajnos eddig nem sikerült közvetlenül elérnem. A vizsgálat és az abból levont következtetések Vincent nevéhez kötődnek, olyannyira, hogy Franciaországban a biolektronika rövidítése BEV, azaz „Bio-électronique Vincent”.
Lássuk a diagramot, és azt követően a magyarázatot, a paraméterek jelentését és gyakorlati hasznukat az 1. ábrán!
Mi az elvégzett vizsgálat lényege? Alapvetően három testnedvet vizsgáltak meg, a vért, a nyálat és a vizeletet. Mindhárom testnedvnél három alapvető paramétert vizsgáltak meg: a pH-t, az rH2-t és a vezetőképességet. Mintegy százhúsz ezer embernél mind a három paramétert, és négyszázezernél pedig csak részparamétereket ellenőriztE. Mielőtt a paraméterek jelentését alaposabban megvizsgálnánk, nézzük meg a Vincent féle biolektronika lényegét. A mért adatokat egy diagramban ábrázolva és a paramétereknél bejelölve az egészséges emberek jellemzőit, az 1. ábrát kapjuk.A jobb tájékozódás miatt az ábra jellemzőit így foglalhatjuk össze: A vízszintes tengelyen a pH értékek a mért testnedv savasságát/lúgosságát határozzák meg. Értéke 0-14-ig terjed, a 7 a semleges állapotot jelöli, alatta (0-7) savas, felette (7-14) lúgos a vizes oldat.
A baloldali tengelyen az rH2 értéke van, ami a hidrogén aktivitás mérőszáma. Ennek értéke 0-42-ig terjed, és a 28 feletti értékek az oxidáló, a 28 alatti értékek a redukáló tulajdonságot jelölik. Itt a jobb tájékozódás érdekében az egész diagramot bemutatjuk, de a későbbiekben ennek csak középső részét használjuk, mert az teljességgel lefedi az életteret.
A diagram területét a semleges pontra, a 7-es pH pontra állított függőleges egyenes, valamint a 28-as rH2 ponthoz illeszkedő egyenes négy negyedre osztja, melynek a későbbiek során még nagy jelentősége lesz. Ezért jegyezzük meg: a jobboldal lúgos, a baloldal pedig savas, továbbá, hogy a 28-as rH2 feletti rész oxidáló, alatta pedig redukáló jellegűek a folyamatok.
A balról jobbra emelkedő piros egyenesek pedig az E elektromos potenciál értékeit jelzik. Az E értéke annyiban különbözik, a közvetlenül mért Redox potenciál értékétől, hogy a mérésnél használt referencia elektróda potenciál értékét is figyelembe kell venni. Ez az érték pl. ezüst/ezüst klorid elektróda esetében +200 mV. Az rH2 értéke az E és a pH értékéből pedig kiszámítható. Ez a kis kitérő is azt mutatja, hogy a diagram összeállítása és használta nemcsak annyiból áll, hogy 2-3 értéket leolvasunk a műszerünkön!
A vér életterét a pontozott zöld vonal sematikusan mutatja. A középen levő zöld korong pedig az egészséges emberek vizelet – nyál – vér értékeinek határát sematikusan jelzi. A három testnedv paraméteri egy háromszög csúcsait fogják meghatározni, mely háromszögnek, többé-kevésbé e területen belül kell maradnia. Ezek azok a paraméterek, melyek kijelölik az egészséges ember biológiai táptalajának határait. Ezen belül a kórokozók biológiai táptalaj nélkül nem tudnak szaporodni. Ezen kívüli terület pedig jellegétől függően más és más kórokozónak nyújt kedvező szaporodási környezetet.
Ha ebbe a diagramba berajzoljuk a kórokozók, ill. az egyes betegségek esetében mért testnedvek, továbbá az alapvető élelmiszerek paramétereit, akkor világossá válik számunkra az, hogy mely területen van a pillanatnyi „munkapontunk”, és hogyan kell megváltoztatnunk táplálkozásunkat ahhoz, hogy a munkapont az egészséges mező irányába mozduljon el és elérje azt. Alapjában véve a Vincent féle bioelektronika diagram lényege az, hogy egyszerű mérésekkel ellenőrizni tudjuk testünk munkapontját, és útmutatást kaphatunk az egészséges munkapont eléréséhez. Természetesen a testnedvek mérésére még visszatérünk, de előbb ismerkedjünk meg az egyes paraméterek jelentésével.
Lássunk egy kis vízkémiát!
Az élet alapeleme a mozgás, a változás. Világunk nem statikus rendszer, hanem dinamikus, a legnagyobb elemektől a legkisebb részekig minden mindig állandó mozgásban vagy rezgésben van. Nem kivétel ez alól a víz sem! A vizet két egyszerű elem, egy nagyobb tömegű oxigén atom és két kis tömegű hidrogén atom alkotja. Innen a vegyi képlete, H2O. Azonban ez az egyszerű vegyület számtalan különleges tulajdonsággal rendelkezik, mellyel biztosítja kivételes helyét az élet létrehozásában és fenntartásában. Most sorra vesszük a fent már megismert pH, Redox potenciál, vezetőképesség, és rH2 elnevezések mögötti fizikai-kémiai folyamatokat.
Mielőtt azonban a definíció szerinti magyarázatra kitérnénk, nézzük meg a”tiszta vízben” zajló folyamatokat. Ez nemcsak azért fontos, mert az „Élet” az vizes oldatokban zajlik, hanem azért is, mert mindent a „tiszta víz”-hez mint semleges folyadékhoz hasonlítunk. A 2. ábrán a víz egyes molekuláinak vagy molekula párosainak a szétbomlását és újra egyesülésüket grafikusan mutatjuk be. Minden 10 milliomodik víz molekula (10-7) folyamatosan így bomlik szét és egyesül. Ez a víz auto-protolízise: azon kémiai folyamatok összessége, amikor azonos molekulák között hidrogénion (H+) átadás történik.
2. ábra. A víz auto-protolÍzise
A pH fogalma, mértékegysége és mérése: A pH-érték egy vizes oldat savszintjének, vagy a H+ -ion koncentrációjának vagy protonjai rendelkezésre állásának a mértéke. Ha sok a szabad H+-ion (pH kisebb mint 7), az oldat savas, ha kevés a H+ -ion (a pH nagyobb mint 7), akkor az oldat lúgos. A pH logaritmikus lépték, és értéke 0-14 között változhat. A semleges érték, amikor egyensúlyi állapot áll fenn a pozitív és negatív töltésű ionok között, pH értéke a 7-es szám. Mérésére számtalan módszert dolgoztak ki, a lakmuszpapírtól az üveg elektródák használatáig, ami laboratóriumi mérést biztosít megfelelő használat és hitelesítés esetében.
A redox potenciál fogalma, mértékegysége és mérése:
Angol rövidítése ORP. A Redox potenciál az elektronok kicserélődési folyamatának a mértéke. Azt mutatja meg, hogy milyen szívesen adják le a kémiai rendszerek elektronjaikat. Mérése mV-ban történik, értéke a +/- 1000 mV-os tartományban lehet. Minél negatívabb egy élelmiszer redox potenciálja, annál könnyebben adja át elektronjait az emberi anyagcsere számára. Ez egy nagyon fontos paraméter az élelmiszerek minőségének meghatározásában! Mert minél alacsonyabb a redox potenciál, annál több „életenergiát” bocsát az élelmiszer az anyagcsere számÁra (ld. nyers kelkáposzta), annál jobban segíti a belső strukturális rendet, és annál jobban képesek a szabad gyököket semlegesíteni!
Általánosságban, minél alacsonyabb egy élelmiszer Redox potenciálja, annál jobb a minősége! A mérőműszert sokszor a pH-mérővel építik egybe!
A vezetőképesség fogalma, mértékegysége és mérése.
Az R-értéke (a specifikus ellenállás) egy vizes oldat össz-ion-erejének mértéke. Az alacsony R-érték azt jelenti, hogy sok szabad ion van az oldatban. A magas R-érték kevés szabad iont jelent. Az R-érték és a pH-érték jelentősége másodlagos, de szintén fontos, mert a Redox potenciál vonatkozásában kiegészítő kritériuma a minőségnek. A kiváló minőségű élelmiszernek a 3. ábrán szereplő diagramban a bal-alsó negyedben kell elhelyezkednie.
Az rH2 fogalma, mértékegysége, mérése/számítása:
Az rH2-érték, a hidrogén aktivitásának, egy vizes oldat oxidációs illetve redukciós állapotának a mértéke. Az energiában gazdag elektronokat az ember extra celluláris területein az az oxigén szállítja, amelyet az élelmiszerekkel juttatunk be a szervezetbe. A Redox potenciál az elektronok rendelkezésre állásának egy további mértéke.
A TDS fogalma, mértékegysége, mérése:
TDS (Total Dissolved Solids / oldott anyag tartalom) nem tartozik közvetlenül a témához, de a víz-kémiai tudásunk része kell, hogy legyen, hiszen a mérőeszközeink elektródáit RO (fordított ozmózis) tiszta vízzel kell lemosnunk, melynek tisztaságát, minőségét a TDS értéke mutatja meg. Ezért jó, ha tudjuk, mit is jelent az egyszerű kis műszeren megjelenő szám értéke. A mért érték a vízben levő idegen anyag mértéke, ppm-ben, vagy mg/literben. Tehát ha az RO vizünk TDS értéke 18, akkor ez azt jelenti, hogy 18 mg literenként (1000000 mg) az oldott idegen anyagtartalom a vizünkben.
Miután megismerkedtünk a vízkémia legalapvetőbb paramétereivel, és azok mérésével, a fenti alapdiagramunkat kiegészíthetjük a mérési eredményeinkkel, berajzolva az egyes területekre a kórokozók életterét és az egészség határait. Ezt a diagramot fogjuk a második részben alaposabban szemügyre venni, és meg fogjuk vizsgálni gyakorlati hasznát. (3. ábra)
Figyeljük meg a biológiai táptalaj négy negyedének eltérő paramétereit, és a betegségek elhelyezkedését:
A bőség első negyedében, (sok proton/sok elektron, savas redukció területén) találhatók zöld algák és a nyers ételek!
A második negyed, (ahol kevés a proton és sok az elektron, a lúgos redukció területe) a barna algák élettere.
A harmadik negyedben, (ahol kevés az elektron és kevés a proton is, a lúgos redukció területén) élnek a fő kórokozók, virulnak a vírusok és a baktériumok. Ez a rák még megfordítható és a már gyógyíthatatlan állapotának területe.
A negyedik negyedben, (sok proton és kevés elektron van, savas oxidáció területe) a gombák élettere.
A mérésekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy amíg a vizelet és a nyál paramétereinek mérése csak mérési problémaként jelentkezik, addig a vénás vér paramétereinek méréséhez a vér levétele szakemberre tartozik, és azzal ne kísérletezzünk. Tekintettel arra, hogy a vér pH-ja a visszacsatoló rendszer működése miatt rendkívül stabil és értéke normál körülmények között 7,36-7,44 között változik, nincs is állandó jellegű mérésre szükségünk.
A fenti fogalmak tisztázását és az alapvető mérési elvek megismerését követően, tájékoztatásképen összefoglaljuk az egészséges ember testnedveinek az átlagos pH értékeit:
Vér: 7,4 (7,36-7,44)
Nyál: 7,46 (7,2-7,6)
Vizelet: 4,0-7,8
Agyvíz: 7,32
Gyomorsav: 1,5-8,5
Hasnyálmirigy váladék: 8,6-8,8
Ondó: 7,4 (7,1-7,6)
Veríték: 3,8-6,5
A következő részben azt vizsgájuk meg mérési eredményeink és a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján, hogy milyen gyakorlati haszonra tudunk szert tenni ezekkel az ismeretekkel. S ez azért lesz fontos számunkra, mert ezzel a tudással alapvetően három lényeges előnyhöz jutunk saját egészségünk védelme érdekében:
– szervezetünk biológia táptalaját olyan területen tudjuk tartani, ahol a kórokozók megtelepedésének valószínűsége minimális,
– ha mégis bekövetkezett a baj, egyszerűen elvégezhető vizsgálatokkal meg tudjuk határozni szervezetünk munkapontját, és megfelelő táplálkozással helyes irányba tudjuk terelni azt.
– rendszeres vizsgálattal olyan később bekövetkező betegség valószínűségének megnövekedését jelezni tudjuk, melyek még más paraméterekben nem mutatnak elváltozást.
Mindehhez nincs szükségre másra, csak három testnedv amiből kettő kényelmesen elérhető, vizelet, nyál és a vér, három paraméterének mérésére. A mérések egyszerű eszközökkel elvégezhetőek, és a beavatkozás alapja pedig a táplálkozás megváltoztatása!
Folytatjuk
Erdei István
villamosmérnök
MAG közösség