RUTA GRAVEOLENS L.
Ismert még az alábbi neveken:
kerti ruta, szagos ruta, nehézszagú ruta, rutafű, virnánc
A Földközi-tenger mellékéről származó, mediterrán éghajlatot kedvelő, hazánkban termesztett, erős szagú félcserje.
Fő hatásai:
A virágzó hajtásában található flavonoidok (rutin), kumarinok (rutarin-glikozid) illóolaj és (kinolin-akridonvázas) alkaloid anyagai adják fő hatásait. A gyógyszeripar számára a kerti ruta a rutingyártás alapanyagát képezi, amiből számos készítményt állítanak elő.
Belsőleg:
Erősítő és gyógyító hatásánál fogva sokoldalú a felhasználás lehetősége. Alkalmazzák vértolulásnál, kábultságnál és szédülésnél. Teája légzési nehézség, szívdobogásérzés, hisztérikus görcsök esetén alkalmas szer. Az epeműködést serkenti, görcsoldó, fokozza a méhösszehúzódást, ezért menstruációs zavarok, fehérfolyás elleni szerként is beválik. Enyhén nyugtató hatású. A növény erős szer, magában nem alkalmazható, orvosi tanácsra teakeverékekben magas vérnyomás, epebántalmak, továbbá légzési nehezítettség és szívműködési rendellenességek ellen használják fel.
Külsőleg:
A növénnyel érintkezve óvatosan kell eljárni, mert a növény mirigyszőrének váladéka nehezen gyógyuló gyulladást okozhat. Szárítás után az említett kellemetlen tulajdonságát elveszíti.
Tinktúrája vízbe cseppentve torokgyulladás esetén toroköblítőként is ajánlható.
Keverékekben a következő növényekkel együtt:
–
Egyéb információ:
Figyelmeztetés: Belsőleg kerüljük a használatát. Nagyobb adagban abortuszt előidéző hatású.
Tünetek:
