Melilotus Officinalis L.
Ismert még az alábbi neveken:
orvosi somkóró, kőhere, vad lóhere, sárkerep, mézkerep
Eurázsiai eredetű, de Észak-Afrikában is honos, hazánkban közismert, elterjedt gyógynövény, főként szántóföldek és utak mentén, mérsékelten üde legelőkön, gyomtársulásokban, száraz és meszes talajokon találkozunk vele.
Fő hatásai:
A virágzó hajtásában található flavonoidok (kempferol, kvercetin) és glikozidjai, kumarinos glikozidák (kumarin, kumarigén melilotozid, melilotin, dikumarol) purin (allantoin és húgysav), kolin és cserzőanyagai adják fő hatásait. A somkóró alapanyagát a gyógyszeripar is felhasználja.
Belsőleg:
Már az ókori Egyiptomban használták, elsősorban fejfájást kezeltek vele. Dioszkoridész és Teophrasztosz ókori görög bölcsek is ismerték és dicsérték a virágzáskor gyűjtött gyógynövény hatásait, elsősorban reumás panaszok, kólika ellen. A népi gyógymód kenőcsként, borogató szerként enyhíti a használatával a migrénes fejfájást, a szülés utáni fájdalmakat, valamint májbetegek kezelésére alkalmazták.A mai gyógyászatban értisztító, érfalerősítő, gyulladáscsökkentő tulajdonságát használják ki elsősorban. Jól alkalmazható visszérgyulladásban, hígítja a vért, ezáltal gátolja a vérrögök képződését. Vizelethajtó tulajdonságú, csökkenhetjük vele a folyadék-visszatartásból eredő vizenyőt.Javítja a nyirokkeringést, csökkenti a nyirok gyulladásos folyamatait, segíti a nyirokáramlást, ezért ödéma kezelésére is kiválóan alkalmas.Hatóanyaga a kumarin, a hajszálerek áteresztő képességét csökkenti, javítva a simaizmok működését, valamint segít a felső légúti gyulladások leküzdésében.
Külsőleg:
Gyulladáscsökkentő tulajdonságánál fogva visszérgyulladásnál, zúzódás, véraláfutás, rándulás, ficam, sportsérülések kezelésére borogatásként vagy krémekbe keverve használják. Sebgyógyító és hatásos gyulladásgátló a nyálkahártyák és a bőr elváltozásainál, lábszárfekély, gennyes kelés esetén.
Keverékekben a következő növényekkel együtt:
–
Egyéb információ:
Figyelmeztetés! Várandós kismamáknak tilos a használata!
Tünetek: