Szavak nélkül is sok mindent elárulnak

Mai világunk a korszerű gyógyítás korszaka. Az endoszkópok, izotópok, laborok, röntgenek, UH, CT, MRI és egyéb, az emberre félelmetesen, néha ijesztően ható gépi diagnosztikák korszakát éljük. Gyakran e gépek vizsgálati eredményeitől vár megoldást az orvos és a páciense is a gyógyuláshoz. A beteg lassan elvész ebben az útvesztőben…

Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget a kommunikáció egyik jellegzetes, legjobban az emlékezetbe vésett testrésze, az arc. Ahogy nincs két egyforma kavics a folyóparton, úgy nem találunk két teljesen egyforma emberi arcot sem. Néhány évszázaddal ezelőtt a tehetősebb, híres emberek festőművészeket kértek fel saját portréjuk elkészítésére, ezzel is reprodukálva arcvonásaikat. Manapság a fénykép pótolja ezt.

A savanyú képtől az angyali arcig

Kifejezéseink sokasága utal arra, hogy milyen következtetéseket vonunk le egy-egy arc látványából: savanyú képet vág, angyali arca van, fintorog, dühös, unott arcot ölt. Az arcunk hordozza a legtöbb információt rólunk, emberekről, hiszen ez a test legerősebben reagáló, legérzékenyebb része, egyben az érzelmek pontos közvetítője.

Az arc komplex izomhálózatból áll: a koponyán és az arcon tíz izomrendszer közel negyven izma található, és ezek számtalan gesztus, mozgás, érzés kifejezésére képesek: tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök, mosoly, nevetés, komor arckifejezés, szomorúság, bánat, kétkedés, boldogság, félelem, nyugalom, érdeklődés. A fej szervezetünk érzékelő rendszerén belül az öt érzékszervből négyet is képvisel (orr, szem, fül, száj).

Ki gondolná azonban, hogy az arcon a megélt tapasztalatokon túl az egészségi állapot is – jellegzetes vonásokkal, ráncokkal, bemélyedésekkel, elszíneződések formájában – bevésődik? Kínában már évezredek óta a diagnosztikai megfigyelések egyik eleme az arc vizsgálata.

A keleti gyógymódok (indiai, japán, kínai stb.) alapja az a filozófiai és diagnosztikai elv – manapság inkább művészetnek tartják –, amelynek értelmében az alanyt összességében, valamint az arcát elemenként, alaposan megszemlélik, és hagyják, hogy ebben az elemző folyamatban bizonyos hatások, benyomások és ösztönös megérzések érvényesüljenek. Ennek a több évezredes múltra visszatekintő, holisztikus megfigyelési rendszernek az eredményeiből tapasztalati úton következtetéseket vonhatunk le az illető egészségi állapotára vonatkozóan.

Jin vagy jang?

Szemlélés alkalmával, ha az első benyomásunk alapján a vízszintesen ható vonalak inkább túlsúlyt mutatnak az arcon, akkor a jang hatásait észlelhetjük: hosszúkás, keskeny szem, lapos orr, nagy és élesen kirajzolódó állkapocs (ábra). A függőlegesen ható kiterjedés viszont inkább a jin erők túlsúlyára utal: kerek szem, hosszú és erősen kiemelkedő orr (ábra).

Amint láthatjuk, a keleti filozófia jin-jang törvénye az arcelemzés minden részletében, elemében visszaköszön. Az arcnak az első benyomáson túl önállóan is van jin és jang felosztása; az arcot képletesen a két fül alatt húzott vízszintes vonallal választhatjuk két részre (ábra). A jin terület a vonaltól a fej felső felére eső rész (orr, szemek, homlok, fejbőr) – testünk egészének jin részét tükrözi vissza az arcon, így ott „látjuk” a következőket: tüdő, szív, vese, máj és idegrendszer. A vonal alatti terület, a száj és környéke, az áll stb. testünk alsó, jang részét tükrözi, benne az emésztési traktussal, valamint a nemi szervrendszerrel.

Az elemzés szempontból az arc 3 részre tagolható, amely egyben a fő rendszerek időrendi kifejlődésére is utal: idegrendszer, keringési rendszer, az emésztő- és a légzőrendszer. A keleti arcvizsgálat során a magzati élet kezdetétől veszik figyelembe a majdani lehetséges adottságokat, tehát úgy tartják, hogy már a méhen belül eldől az ember jin vagy jang alkata. Az elmélet szerint a magzat 3 évszakot tölt az anyaméhben, ezért a születendő gyermek jin vagy jang vonásainak túlsúlyára, jellegzetességeire ezen alkati típusok szerint lehet majd következtetni (tavasz–nyár–ősz; nyár–ősz–tél; ősz–tél–tavasz; tél–tavasz–nyár). Ennek alapja az a megfigyelés, hogy a különböző évszakokban más-más tápanyagokat részesítünk előnyben szervezetünk táplálására (nyáron jin, télen inkább jang típusú ételeket választunk stb.), és ez igaz a magzat anyaméhen belül kapott táplálékára is.

A belső és külső hatások, amelyek a természetből, a táplálkozásból, valamint a társadalmi környezetből érnek bennünket, hatnak ránk a testalkat vonatkozásában, sőt az arcformánkat illetően is. Arcvonásainkon megfigyelhető a belső erők működése. Fontos információt adhat az arcszín megfigyelése a 3 kiemelkedő területen (idegrendszer, keringési rendszer, emésztő-, nemi és légzőrendszer). Az itt felfedezett tónusok, színek, a ráncok és egyéb bőrelváltozások (kiütések, sebek, anyajegyek stb.) utalhatnak a szervezetben már lezajlott vagy éppen jelen lévő, sőt a „készülődő” folyamatokra is.

Néhány példa. Az arcon megfigyelt vörös szín többnyire a jang és a „Tűz–forróság” túlsúlyát, általánosságban a jin hiányát jelentheti, amely utalhat a vese, a szív jin hiányára, vagyis a szív túl van terhelve, és a hajszálerek a bőrfelszín felé tolulnak. A fehéresbe hajló árnyalatú, jellegzetesen halvány arcszín viszont a jin túlsúlyára utal, és ha ezzel egy időben a bőr fényes, akkor a vese jangjának erőteljes csökkenésére is gondolhatunk. A világos, de száraz és fénytelen arcbőr inkább a vérszegény (anémiás) állapotokat jelzi, vagy a vese gyulladásos folyamatára enged következtetni (még néhány más tényező együttállása esetén), emellett gondolhatunk a légzőszervek problémájára, asztmára, allergiára is.

A szem az idegrendszerről mesél

A szem és annak környezete, beleértve a szemöldökök formáját, ívét is, fontos információval szolgálhat az egészséget illetően. A szemben és a tekintetben megláthatjuk az egész ember idegrendszerének állapotát.

Az elszíneződések fontos információt hordoznak. A szürkés elszíneződés, főként a szem alatti területen a vese energiájának (egyben az össz-életenergia jangjának) csökkenését mutatja. A vörösesbe hajló árnyalat ugyanitt a hajszolt, stresszes életvitelre is utalhat. A sárgás szín – elsősorban a felső szemhéjakon – a máj vagy az epehólyag, sőt akár a lép működési problémáit is jelezheti. A szempillák remegése (tic) fontos információt hordoz: a kóros energiák túláradását jelentheti (máj szele, belső tűz, nedvesség elszabadulása), számos egyéb tényező figyelembevétele mellett.

Emésztőrendszerünk működését a legjobban a száj, az ajkak színe, formája és a körülötte kialakult apró ráncok, barázdák, bemélyedések, elszíneződések, sokszor sebek mutatják. Az alsó ajkak a vékonybél, vastagbél (székrekedés, hasmenés, gázképződés), a bélrendszer tükrei, a felső ajkak területe a gyomorról (gyomorkapuról) szól (herpesz), a szájszegletek az epehólyag, illetve a hasnyálmirigy működéséről adnak információt.
Az orr és a felső ajak közötti terület (philtrum) a nemi működésről árulkodhat. Ne feledkezzünk meg a fogazatról sem! A meghatározó fog-szín szintén segítségünkre lehet (az 5 elem tanában általában véve a fogak) – a vese állapotát tükrözik.

Az orr és a száj

Az orr és a száj központi területén a vonások sűrűbbé tömörülnek (jang energiák). Ezt az összehúzó jang erőt általában függőleges ráncok kísérik akkor, ha az illető táplálkozásában a só és/vagy az állati eredetű ételek aránytalanul gyakori fogyasztása van túlsúlyban. A vizenyősnek, arányaiban duzzadtabbnak mutatkozó, puha orr annak a jele, hogy a szívet terheli a túlzott folyadékfogyasztás. Az orrhegyen (és a nyelv hegyén – A szerk.) mutatkozó elváltozások pedig a szív állapotát mutatják meg.

Magunk is megtehetjük, hogy a tükör előtt állva megnézzük, összhangban élünk-e a szívünkkel. Ennél az egyensúlynál nincs fontosabb tennivalónk, amikor magunkra figyelünk.
Fitoterapeuta munkám során gyakran szembesülök azzal, hogy bizonyos visszatérő panaszok megléte esetén sem állítottak fel az orvosok pontos diagnózist a hozzám forduló páciensről. Számtalan lelete, vizsgálati eredménye gyűlt már össze, mégsem történik meg problémájának a feltárása. Előfordul az is, hogy a beteget hipochondernek tekintik, panaszait nem veszik kellő súllyal figyelembe.

Néhány érdekes eset

Az esetek nagyobb részében ilyenkor segít eligazodni a távol-keleti „arcdiagnosztika”. Néhány konkrét esetet adok közre ennek érzékeltetésére:

• Állandó stresszben élő, fiatal férfi fáradtságról, görcsös hasmenés-székrekedés, nyákos székletürítés váltakozó jelentkezéséről számolt be. Alsó ajkán az erős duzzanat és a benyomódott ránc a vastagbél gyulladására hívta fel a figyelmet egy meridiánmérés alkalmával. Az arcvizsgálat csak ráerősített arra, amit a tünetek felsorolásából tudni lehetett. Az orvosi diagnózist és kezelést követően, saját döntése alapján az ENERGY termékeivel támogatja egészségének fenntartását. Ma már teljesen tünetmentes, elhagyta a szteroidok szedését.
• A közelmúltban egy majdnem tökéletes energiaszintű vendégünk jin-jang egyensúlyának és minimális eltéréssel működő meridiánjainak állapotfelmérése során semmivel sem volt indokolható az állandó fáradtság érzése. Alaposan megszemlélve, szívvel kapcsolatos tüneteket jelzett az arca. Amikor kikérdeztem, kiderült, hogy a családban több szívbetegség és infarktus is előfordult már, apai és anyai ágon egyaránt. Javasoltam a kardiológiai kivizsgálást, és az igazolta is a feltételezett szívproblémát, amely egy lábon kihordott szívbelhártya-gyulladás következményeként lépett fel.
• Évek óta pánikbetegként diagnosztizált és kezelt, erős pszichiátriai gyógyszereket szedő, 23 éves fiatal lány fordult hozzám segítségért. Arra kért, hogy segítsek erős gyógyszereinek gyógynövényekkel történő helyettesítésében. Amikor megláttam, már tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, mert az arcán erős szívtünetet fedeztem fel. Végiggondolva, hogy milyen tünetekkel is járhat egy szívbillentyű-működési zavar okozta elváltozás, téves diagnózisra kezdtem gyanakodni. A betegnek ugyanis a pánikbetegséggel sok pontban megegyező szubjektív panaszai voltak: nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, kifáradás, általános gyengeségérzés, szédülés. A szívultrahang-vizsgálat igazolta az arcelemzés alapján kialakított feltevésemet. Azóta rendeződött a fiatal lány egészségi állapota, ami azt bizonyítja, hogy az időben felismert probléma megoldásával lerövidíthetjük a gyógyulás felé vezető utat.

A felsoroltak csak apró szeleteit jelentik annak az óriási keleti diagnosztikai rendszernek, amely az emberi testről, ezen belül az „arcról olvasást” nélkülözhetetlennek tartja az emberek holisztikus szemléletű vizsgálatakor.

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász, Energy Belváros Klub klubvezető
Tanácsadás

(A szerző arcdiagnosztikai tanfolyamot tart megfelelő létszám esetén

Jelentkezés: +36 20 974 2394, email: energy.belvaros@gmail.com)

The post Beszédes arcok appeared first on Energy Belvárosi Klub.

Szavak nélkül is sok mindent elárulnak

Mai világunk a korszerű gyógyítás korszaka. Az endoszkópok, izotópok, laborok, röntgenek, UH, CT, MRI és egyéb, az emberre félelmetesen, néha ijesztően ható gépi diagnosztikák korszakát éljük. Gyakran e gépek vizsgálati eredményeitől vár megoldást az orvos és a páciense is a gyógyuláshoz. A beteg lassan elvész ebben az útvesztőben…

Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget a kommunikáció egyik jellegzetes, legjobban az emlékezetbe vésett testrésze, az arc. Ahogy nincs két egyforma kavics a folyóparton, úgy nem találunk két teljesen egyforma emberi arcot sem. Néhány évszázaddal ezelőtt a tehetősebb, híres emberek festőművészeket kértek fel saját portréjuk elkészítésére, ezzel is reprodukálva arcvonásaikat. Manapság a fénykép pótolja ezt.

A savanyú képtől az angyali arcig

Kifejezéseink sokasága utal arra, hogy milyen következtetéseket vonunk le egy-egy arc látványából: savanyú képet vág, angyali arca van, fintorog, dühös, unott arcot ölt. Az arcunk hordozza a legtöbb információt rólunk, emberekről, hiszen ez a test legerősebben reagáló, legérzékenyebb része, egyben az érzelmek pontos közvetítője.

Az arc komplex izomhálózatból áll: a koponyán és az arcon tíz izomrendszer közel negyven izma található, és ezek számtalan gesztus, mozgás, érzés kifejezésére képesek: tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök, mosoly, nevetés, komor arckifejezés, szomorúság, bánat, kétkedés, boldogság, félelem, nyugalom, érdeklődés. A fej szervezetünk érzékelő rendszerén belül az öt érzékszervből négyet is képvisel (orr, szem, fül, száj).

Ki gondolná azonban, hogy az arcon a megélt tapasztalatokon túl az egészségi állapot is – jellegzetes vonásokkal, ráncokkal, bemélyedésekkel, elszíneződések formájában – bevésődik? Kínában már évezredek óta a diagnosztikai megfigyelések egyik eleme az arc vizsgálata.

A keleti gyógymódok (indiai, japán, kínai stb.) alapja az a filozófiai és diagnosztikai elv – manapság inkább művészetnek tartják –, amelynek értelmében az alanyt összességében, valamint az arcát elemenként, alaposan megszemlélik, és hagyják, hogy ebben az elemző folyamatban bizonyos hatások, benyomások és ösztönös megérzések érvényesüljenek. Ennek a több évezredes múltra visszatekintő, holisztikus megfigyelési rendszernek az eredményeiből tapasztalati úton következtetéseket vonhatunk le az illető egészségi állapotára vonatkozóan.

Jin vagy jang?

Szemlélés alkalmával, ha az első benyomásunk alapján a vízszintesen ható vonalak inkább túlsúlyt mutatnak az arcon, akkor a jang hatásait észlelhetjük: hosszúkás, keskeny szem, lapos orr, nagy és élesen kirajzolódó állkapocs (ábra). A függőlegesen ható kiterjedés viszont inkább a jin erők túlsúlyára utal: kerek szem, hosszú és erősen kiemelkedő orr (ábra).

Amint láthatjuk, a keleti filozófia jin-jang törvénye az arcelemzés minden részletében, elemében visszaköszön. Az arcnak az első benyomáson túl önállóan is van jin és jang felosztása; az arcot képletesen a két fül alatt húzott vízszintes vonallal választhatjuk két részre (ábra). A jin terület a vonaltól a fej felső felére eső rész (orr, szemek, homlok, fejbőr) – testünk egészének jin részét tükrözi vissza az arcon, így ott „látjuk” a következőket: tüdő, szív, vese, máj és idegrendszer. A vonal alatti terület, a száj és környéke, az áll stb. testünk alsó, jang részét tükrözi, benne az emésztési traktussal, valamint a nemi szervrendszerrel.

Az elemzés szempontból az arc 3 részre tagolható, amely egyben a fő rendszerek időrendi kifejlődésére is utal: idegrendszer, keringési rendszer, az emésztő- és a légzőrendszer. A keleti arcvizsgálat során a magzati élet kezdetétől veszik figyelembe a majdani lehetséges adottságokat, tehát úgy tartják, hogy már a méhen belül eldől az ember jin vagy jang alkata. Az elmélet szerint a magzat 3 évszakot tölt az anyaméhben, ezért a születendő gyermek jin vagy jang vonásainak túlsúlyára, jellegzetességeire ezen alkati típusok szerint lehet majd következtetni (tavasz–nyár–ősz; nyár–ősz–tél; ősz–tél–tavasz; tél–tavasz–nyár). Ennek alapja az a megfigyelés, hogy a különböző évszakokban más-más tápanyagokat részesítünk előnyben szervezetünk táplálására (nyáron jin, télen inkább jang típusú ételeket választunk stb.), és ez igaz a magzat anyaméhen belül kapott táplálékára is.

A belső és külső hatások, amelyek a természetből, a táplálkozásból, valamint a társadalmi környezetből érnek bennünket, hatnak ránk a testalkat vonatkozásában, sőt az arcformánkat illetően is. Arcvonásainkon megfigyelhető a belső erők működése. Fontos információt adhat az arcszín megfigyelése a 3 kiemelkedő területen (idegrendszer, keringési rendszer, emésztő-, nemi és légzőrendszer). Az itt felfedezett tónusok, színek, a ráncok és egyéb bőrelváltozások (kiütések, sebek, anyajegyek stb.) utalhatnak a szervezetben már lezajlott vagy éppen jelen lévő, sőt a „készülődő” folyamatokra is.

Néhány példa. Az arcon megfigyelt vörös szín többnyire a jang és a „Tűz–forróság” túlsúlyát, általánosságban a jin hiányát jelentheti, amely utalhat a vese, a szív jin hiányára, vagyis a szív túl van terhelve, és a hajszálerek a bőrfelszín felé tolulnak. A fehéresbe hajló árnyalatú, jellegzetesen halvány arcszín viszont a jin túlsúlyára utal, és ha ezzel egy időben a bőr fényes, akkor a vese jangjának erőteljes csökkenésére is gondolhatunk. A világos, de száraz és fénytelen arcbőr inkább a vérszegény (anémiás) állapotokat jelzi, vagy a vese gyulladásos folyamatára enged következtetni (még néhány más tényező együttállása esetén), emellett gondolhatunk a légzőszervek problémájára, asztmára, allergiára is.

A szem az idegrendszerről mesél

A szem és annak környezete, beleértve a szemöldökök formáját, ívét is, fontos információval szolgálhat az egészséget illetően. A szemben és a tekintetben megláthatjuk az egész ember idegrendszerének állapotát.

Az elszíneződések fontos információt hordoznak. A szürkés elszíneződés, főként a szem alatti területen a vese energiájának (egyben az össz-életenergia jangjának) csökkenését mutatja. A vörösesbe hajló árnyalat ugyanitt a hajszolt, stresszes életvitelre is utalhat. A sárgás szín – elsősorban a felső szemhéjakon – a máj vagy az epehólyag, sőt akár a lép működési problémáit is jelezheti. A szempillák remegése (tic) fontos információt hordoz: a kóros energiák túláradását jelentheti (máj szele, belső tűz, nedvesség elszabadulása), számos egyéb tényező figyelembevétele mellett.

Emésztőrendszerünk működését a legjobban a száj, az ajkak színe, formája és a körülötte kialakult apró ráncok, barázdák, bemélyedések, elszíneződések, sokszor sebek mutatják. Az alsó ajkak a vékonybél, vastagbél (székrekedés, hasmenés, gázképződés), a bélrendszer tükrei, a felső ajkak területe a gyomorról (gyomorkapuról) szól (herpesz), a szájszegletek az epehólyag, illetve a hasnyálmirigy működéséről adnak információt.
Az orr és a felső ajak közötti terület (philtrum) a nemi működésről árulkodhat. Ne feledkezzünk meg a fogazatról sem! A meghatározó fog-szín szintén segítségünkre lehet (az 5 elem tanában általában véve a fogak) – a vese állapotát tükrözik.

Az orr és a száj

Az orr és a száj központi területén a vonások sűrűbbé tömörülnek (jang energiák). Ezt az összehúzó jang erőt általában függőleges ráncok kísérik akkor, ha az illető táplálkozásában a só és/vagy az állati eredetű ételek aránytalanul gyakori fogyasztása van túlsúlyban. A vizenyősnek, arányaiban duzzadtabbnak mutatkozó, puha orr annak a jele, hogy a szívet terheli a túlzott folyadékfogyasztás. Az orrhegyen (és a nyelv hegyén – A szerk.) mutatkozó elváltozások pedig a szív állapotát mutatják meg.

Magunk is megtehetjük, hogy a tükör előtt állva megnézzük, összhangban élünk-e a szívünkkel. Ennél az egyensúlynál nincs fontosabb tennivalónk, amikor magunkra figyelünk.

Fitoterapeuta munkám során gyakran szembesülök azzal, hogy bizonyos visszatérő panaszok megléte esetén sem állítottak fel az orvosok pontos diagnózist a hozzám forduló páciensről. Számtalan lelete, vizsgálati eredménye gyűlt már össze, mégsem történik meg problémájának a feltárása. Előfordul az is, hogy a beteget hipochondernek tekintik, panaszait nem veszik kellő súllyal figyelembe.

Néhány érdekes eset

Az esetek nagyobb részében ilyenkor segít eligazodni a távol-keleti „arcdiagnosztika”. Néhány konkrét esetet adok közre ennek érzékeltetésére:

• Állandó stresszben élő, fiatal férfi fáradtságról, görcsös hasmenés-székrekedés, nyákos székletürítés váltakozó jelentkezéséről számolt be. Alsó ajkán az erős duzzanat és a benyomódott ránc a vastagbél gyulladására hívta fel a figyelmet egy meridiánmérés alkalmával. Az arcvizsgálat csak ráerősített arra, amit a tünetek felsorolásából tudni lehetett. Az orvosi diagnózist és kezelést követően, saját döntése alapján az ENERGY termékeivel támogatja egészségének fenntartását. Ma már teljesen tünetmentes, elhagyta a szteroidok szedését.
• A közelmúltban egy majdnem tökéletes energiaszintű vendégünk jin-jang egyensúlyának és minimális eltéréssel működő meridiánjainak állapotfelmérése során semmivel sem volt indokolható az állandó fáradtság érzése. Alaposan megszemlélve, szívvel kapcsolatos tüneteket jelzett az arca. Amikor kikérdeztem, kiderült, hogy a családban több szívbetegség és infarktus is előfordult már, apai és anyai ágon egyaránt. Javasoltam a kardiológiai kivizsgálást, és az igazolta is a feltételezett szívproblémát, amely egy lábon kihordott szívbelhártya-gyulladás következményeként lépett fel.
• Évek óta pánikbetegként diagnosztizált és kezelt, erős pszichiátriai gyógyszereket szedő, 23 éves fiatal lány fordult hozzám segítségért. Arra kért, hogy segítsek erős gyógyszereinek gyógynövényekkel történő helyettesítésében. Amikor megláttam, már tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, mert az arcán erős szívtünetet fedeztem fel. Végiggondolva, hogy milyen tünetekkel is járhat egy szívbillentyű-működési zavar okozta elváltozás, téves diagnózisra kezdtem gyanakodni. A betegnek ugyanis a pánikbetegséggel sok pontban megegyező szubjektív panaszai voltak: nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, kifáradás, általános gyengeségérzés, szédülés. A szívultrahang-vizsgálat igazolta az arcelemzés alapján kialakított feltevésemet. Azóta rendeződött a fiatal lány egészségi állapota, ami azt bizonyítja, hogy az időben felismert probléma megoldásával lerövidíthetjük a gyógyulás felé vezető utat.

A felsoroltak csak apró szeleteit jelentik annak az óriási keleti diagnosztikai rendszernek, amely az emberi testről, ezen belül az „arcról olvasást” nélkülözhetetlennek tartja az emberek holisztikus szemléletű vizsgálatakor.

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász,

Energy Belváros Klub klubvezető
Tanácsadás

(A szerző otthoni praktikák tanfolyamot tart,  +36 20 974 2394, e-mail: energy.belvaros@gmail.com)

The post Beszédes arcok appeared first on Energy Belvárosi Klub.