Csík, csík, csík, Zsíros a mácsik, könnyen lecsúszik! – tartja a mondóka

Egy egyszerű és olcsó cibereleves:

 Hozzávalók:

2-3 fokhagyma, 3 evőkanál liszt, 2 dl tej,2 dl tejföl, citrom, só és persze víz

Elkészítés:

Egy fazékban 3 liter víz kerül s bele  a zúzott fokhagyma. Felforralom.  A lisztet elkeverem a tejjel és ugyanannyi tejföllel, behabarom. Sózom, egy citrom levével savanykásra ízesítem.

The post Nagyböjti ételekről – mert enni folyton kell! appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A Magyar Kardiológusok Társasága ebben is mértékletességre int, és segít, hogy okosan és főleg egészségesen böjtöljünk, s ha lehet, a tudatosság az év többi 325 napjára is érvényes maradjon.

Hogyan hat a húsvétot megelőző 40 napos böjt a koleszterinre?

Létezik koleszterin-böjt? Milyen étrenddel tarthatjuk karban, illetve mennyi idő alatt javíthatunk rossz értékeinket, csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám. Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában, 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában, 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.

A böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban, utolsó hete a virágvasárnappal induló nagyhét. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A megszokott élvezetekről való önkéntes lemondás, a bizonyos időszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legősibb tradíciója.

A keresztény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésről való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívők a szenttel való találkozásra készülnek fel. Ami megengedett: a gabonafélék, gyümölcsök, egyes főtt ételek, kásák és levesek. Az ünnep előtti utolsó napokban – régebben legalábbis – már csak nyers, mindenféle zsiradékot nélkülöző táplálékot fogyaszthattak a hívek. Voltak, a mai napig vannak, akik az ünnep előtti utolsó napokban egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot. Utána viszont belevetik magukat az élvezetekbe: roskadoznak az asztalok a hatalmas parasztsonkák, a kolbász, a tojás minden változatától, és akkor még nem is beszéltük az édességekről.

De vajon hogyan hat ez a nagy szélsőség a szervezetünkre?   Változtathat-e az aszkéta időszak bármit a már kialakult rossz értékeinken?

A böjt a társadalom egy részénél megmaradt vallási szokásnak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék helyett a test fizikális jólétéről szól.

„Egyrészt az alapanyagcsere lelassul, izmot veszítünk, hiányoznak a vitaminok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visszajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, amivel megterheljük a szervezetet. Ilyenkor drasztikusan nő a koleszterinszint, ennek következtében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növeli például a trombózis, illetve a szívinfarktus veszélyét” – figyelmeztet Hervainé Krizsán Annamária, a társaság dietetikusa.

,,Nagyon fontos ügyelni a fokozatosságra. Készítsük fel a szervezetet, igyunk sok folyadékot, naponta legalább 2,5-3 litert. Fontos az is, hogy milyen kiinduló állapotban vágunk bele a böjtbe. Könnyű belátni, hogy egy egészséges, sportos fiatal többet bír, mint egy túlsúllyal, netán magas vérnyomással küzdő ember, aki esetleg épp az életmódváltás kezdetének szánja a húsvét előtti időszakot. A böjtbe nem szabad fejest ugrani. Kezdőknek az is megoldás lehet, ha hetente egy rendszeres gyümölcsnapot vezetnek be. A böjt megtörése is fokozatos legyen, nagyon könnyű ételekkel, kis adagokkal álljunk vissza a normális étkezésre” – figyelmeztet a dietetikus.

És hogy milyen betegségek esetén szigorúan tilos koplalni?

,,Vannak bizonyos krónikus betegségek, amikor tilos bármilyen böjtbe kezdenünk. Pajzsmirigy túlműködés, veseelégtelenség, terhesség, szoptatás, vérkeringési, vérképzőszervi betegségek, diabétesz, egyes pszichiátriai betegségek esetén; illetve a krónikus szívbetegeknek sem szabad a szervezetet ennyire megterhelő vállalásnak nekifogni. Óvatosan kell ezzel bánni pubertás kor előtt és idős korban is, ilyenkor csak 1-2 napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni” – figyelmeztet dr. Vértes András kardiológus, a Magyar Kardiológiai Társaság Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának a vezetője.

És hogy miként befolyásolja, befolyásolhatja és mennyi időn belül laborértékeinket a böjt?

„A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga 5,7 mmol/l, az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2. A felnőtt lakosság 66 százalékának magasabb a vérzsír szintje az ajánlottnál. Ezen azonban rövidtávon, akár 40 napos önmegtartóztatással sem tudunk nagyon változtatni. Ehhez legalább 2-3 hónapra van szükség: ám akkor megfelelő étrenddel 5-10 százalékkal is csökkenthetjük koleszterinszintünket. Sokaknak már ez is segítene, ráadásul a koleszterinszint egy százalékos csökkentése két százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” – teszi hozzá a főorvos.

És mi is a helyzet a koleszterinböjttel?

A lipoproteinek szintje, főként a LDL- („rossz”) koleszterin szintje az életkor előrehaladtával nő, férfiaknál általában valamivel magasabb, mint nőknél, azonban a menopauza, a menstruáció elmaradása után a nőknél is emelkedik. Növeli a hiperlipoproteinémia (hiperlipidémia) kockázatát, ha a beteg családjában előfordul ilyen megbetegedés, továbbá a telített zsírokban és koleszterinben gazdag étrend, a többlet kalória bevitel, a testmozgás hiánya, és a rendszeres alkoholfogyasztás. A magas koleszterin- vagy trigliceridszint kezelésében fontos lépés a fogyás, a dohányzás elhagyása, az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentése, és persze a mozgás.

,,A napi energiabevitelt testtömeg kilogrammonként 20-25 kcal-ra kell csökkenteni, 25-35 százalékára kell korlátozni a zsírból származó kalória mennyiségét. Az elfogyasztott zsír fajtája is fontos. A telített zsírok jobban növelik a koleszterinszintet, mint a zsírok más fajtái. A telített zsírok (melyek nagy mennyiségben találhatók az állati eredetű zsírokban, például sertésben, libában, kacsában, vajban, a tojássárgájában, a zsíros tejtermékekben, a pálma- és kókuszolajban) nem haladhatják meg a teljes napi kalória bevitel 7-10 százalékát. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, növelik a koleszterinszintet, felesleg lerakódik és elzárja az ereket. A magyar lakosság ezekből a zsírokból fogyaszt a legtöbbet. De ugyanilyen veszélyt hordoznak a transzzsírok is, amit – a szigorúbb magyar szabályozás bevezetése előtt – cukrász- és péksütemények, édességek, chipsek, zsírban sült és rántott ételek, egyes margarinok, szendvicskrémek előállításához használtak”– figyelmeztet a dietetikus.

És mi az, ami segíthet?

A többszörösen telítetlen zsírok (köztük az omega-3 és az omega-6 zsírok) és az egyszeresen telítetlen zsírok csökkenthetik a vér triglicerid- és LDL-koleszterin szintjét, ebben gazdag a lenmag-, szőlőmag-, napraforgó, tökmag-, dió-, az olíva- és a mogyoróolaj. Ajánlatos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, oldható rostokban gazdag ételeket, melyek megkötik a bélben a zsírokat, és csökkentik a koleszterinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztek, natúr müzlik, hajdina, köles, barna rizs, bulgur, a babfélék, a borsófélék, a rizskorpa, az árpa, a citrusfélék, az eper, répa és az alma. Tejtermékek közül a sovány, zsírszegény változatok javasoltak. Húsokból, húskészítményekből elsősorban a tengeri halak, illetve a csirke és pulyka bőr nélkül fogyasztása javasolt, időnként sovány sertéssel, marha és vadhússal kiegészítve. És mindehhez persze rendszeres mozgásra is szükség van.

Forrás: napidoktor

The post Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos? appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A vegyes étrend káros, betegségokozó hatását a népi gyógyászatban „csömörnek” nevezték. Ezt az állapotot feloldani szükségszerűen csak koplalással tudták, azaz néhány napos böjttel ellensúlyozták elődeink.

„Negyvenedik életév után legtöbbet segít rajtunk az a táplálék, amit nem ettünk meg.”
(Lodovico Cornaro velencei dózse).

Értelmetlen salaktalanítás?

„Tudományos és orvosi szempontból a salaktalanítás, méregtelenítés értelmetlen, mivel az emésztés és anyagcsere normális működése esetén a szervezet minden olyan anyagot magától kiválaszt, amelyre nincs szüksége.” – olvashattuk a minap egy közismert internetes honlapon.

A megállapítás továbbgondolásra érdemes. Lássuk csak, miért:

• Ki mondhatja el magáról, hogy anyagcseréje teljesen normális, egészséges, vagyis szervezete mindent tökéletesen kiválaszt, méregtelenít?
• Gyakran halljuk orvosi rendelőkben bizonyos betegségek diagnosztizálásakor, hogy diétázzon, kevesebb kalóriát vigyen be, szénhidrátbevitelét csökkentse. Vagy például bizonyos orvosi vizsgálatoknál lerakódásokat találtak az érrendszerben… A vastagbél számos területén lerakódásokat észleltünk, ezért javasolt ilyen-olyan diéta követése stb.

Természetgyógyászati szempontból a „lerakódásnak”, „salakanyagnak” nevezett anyagokat a gyógynövények, a természet adta lehetőségek bevonásával, nem utolsósorban pedig a népgyógyászat évszázados – bizonyos népeknél évezredes – tapasztalatával segíthetjük eltávolítani a szervezetből.

A böjt, böjtölés története az ókorba nyúlik vissza, amikor a vallási ünnepeket egybekötötték a megelőző böjttel. A hívők a testükben felhalmozódott salakanyagok mellett a mérgező, tisztátalan gondolatoktól is megszabadultak.

A böjt és a hozzá tartozó fogalomkör

A magyar néphagyományban is gyakran találkozunk a böjt fogalmával. A böjt élettani hatásai mellett kapcsolódik különböző fogadalmak, megvalósítandó célok, bűnbocsánat kéréséhez, vagyis nemcsak testileg, hanem lelkileg is segít a megtisztulásban.

„A múlthoz visszatérés nem jelent visszafelé menést, hanem csupán azt, hogy felvesszük a kapcsolatot az évezredes tapasztalatokkal, hogy jobb körülmények között tovább haladhassunk.”

(Lichtenhaeler)

Amikor elhatározzuk, hogy méregtelenítünk, jó, ha tudjuk azt is, milyen salakanyagoktól szabadulhatunk meg a tisztítás, méregtelenítés, böjtölés során:

• Szervetlen anyagok, mész, gipsz stb., de kristályos ásványi anyagok (húgysav is) találhatók a kötőszövetekben.
• Koleszterin és más szerves anyagok – kalciummal vegyülve – lerakódhatnak az érfalakon.
• A fehérje-anyagcsere termékei, aminosavak sejtközi szövetekben, sejtfalakon rakódhatnak le.
• Nyálkahártya-hurutosodás (középfülben, homloküregben, orrban, garatban, de hörgőkben, bélrendszerben stb. is)
• A víz többletétől az ödémáig. A káros anyagok gyakran feloldódnak a szervezetben felhalmozódott vízben.
• Zsírlerakódás a zsírraktározó sejtekben (a zsírban sokféle méreganyag van jelen oldott formában.)
• Savak előfordulása – elsősorban húgysav, oxálsav, foszforsav –, melyek a szervezet pH tartományát kedvezőtlen irányba tolhatják el.
• Szerves és szervetlen mérgek a környezetből (ólom, benzol, tartósító szerek stb.), gyógyszerek maradványai.
• A vastagbélben lerakódott régi ürülékmaradványok, melyek adott esetben bélrenyheséghez is vezethetnek.

Ráhangolódni a folyamatra

Átgondolva azokat a káros anyagokat, amelyek terhelik a szervezetet, érdemes megfontolni, ráhangolódni a tisztítási, méregtelenítési folyamat szükségességére. A ráhangolódás nemcsak testi, hanem lelki értelemben is fontos, a kúra sikeréhez mindenképpen hozzájárul. A „lelki mérgek” erősítik a testünkben jelen lévő káros anyagok hatásait, gyakran megbetegítenek. Próbáljunk megtisztulni lelkünkben is a bennünket ért káros érzelmektől. A magyar nyelvben oly tisztán megfogalmazott szavak jelentését gondoljuk át, magunkban ismételgetve: megbocsátás, elengedés, bizalom, szeretet…

Célszerű a kúra kezdetét évszakváltáshoz kötni. Sokfajta méregtelenítési módszer létezik, ajánlatos tapasztalattal rendelkező szakember tanácsát kérni.

Kezdjük az emésztőrendszerrel!

Javaslom elsőként az emésztőrendszer megerősítését, ezzel a káros, allergizáló anyagok csökkentését. Ez a szakasz felkészíti a szervezetet a tisztulási folyamatra. Első helyen szerepelhetnek azok a gyógynövények, amelyek erősítik emésztőrendszerünket. Ilyen lehet: édeskömény, kapor, gyömbér, csalán, menta, citromfű stb.

Zöldségfélék között: édesburgonya, kömény, paradicsom.

Gyümölcsök: bogyósok (szeder, málna, fekete ribizli – méreganyagokat semlegesít). Ananász, amely emésztésünket segíti. Körte, alma, amely allergiaellenes hatású antioxidánsokat, rostot tartalmaz, emellett kedvezően befolyásolja a vércukorszintet is. (Időtartamát tekintve 42 napos a gyógynövényes tisztítókúra, mely személyre szabottan, biztonsággal kialakítható.)

Csökkentsük a külső méregforrásokat

Másodikként csökkenthetjük a testünket kívülről ért méreghatásokat (vegyi anyagok használata a háztartásban, kozmetikumokban stb.), különös tekintettel a bélrendszerben – elsősorban a vastagbélben – lévő lerakódások, toxinok káros hatásaira. A fitoterápia módszereivel ebben a szakaszban már a vastagbél méregtelenítése kap hangsúlyt. Ilyen gyógyhatású növények például a lenmag, mely ómega-3 zsírsavakat tartalmaz, vírus-, baktérium- és gombaölő (Candida) hatású; a szenna, a fokhagyma, a bíbor kasvirág.

A felsorolt gyógynövényekkel, valamint számos egyéb gyógynövény társításával javítjuk a bélműködést, elérhetjük a felhalmozódott méreganyagok távozását. Fő hangsúlyt kap a bélrendszer, a tüdő és a nyirokrendszer tehermentesítése. Ebben a szakaszban már erősebb az immunrendszer is, és fokozott ellenállást mutat a betegségekkel szemben.

Gyógynövények mellett a rostban gazdag ételek fogyasztása javasolt: rizs, köles, hajdina, sárgarépa, kelkáposzta (az egyik legjobb antioxidáns), hagyma, zöld saláták, fokhagyma, alma, vörös áfonya stb. Javasolható a zöldárpa és a búzafű levének, valamint olajos magvaknak a napi rendszerességgel való fogyasztása (dió, mogyoró, mandula).

Tisztító teák alkotórészei

Az évszakváltó (tavaszi/őszi) tisztító-méregtelenítő teák legfontosabb gyógynövényei a teljesség igénye nélkül: nyírfalevél, aranyvessző, hársfavirág, bodzavirág és -bogyó, kamilla, borsmenta, orbáncfű, édeskömény, cickafarkfű, citromfű, borókabogyó, csalánlevél, lenmag.

A kúra után életenergiánk visszatér, könnyűnek és egészségesnek érezzük magunkat, immunrendszerünk ellenállóbbá válik. A belső tisztaság szellemi felszabadultsággal és belső egyensúllyal párosul.
Éljünk a lehetőséggel!

A webshopban elérhető

Cytosan

Kiemelt hatásterületei: méregtelenítés, immunrendszer, máj, belek, mozgásszervek, daganatok megelőzése és kiegészítő terápiája, energiaháztartás.
A máriatövis terméséből nyert szilimarint és borostyánkősavat is tartalmazó kálium-humát (tőzeg) koncentrátum. A legerősebb immunstimuláns készítmények sorába tartozik.
A tőzeg védi a sejteket, javítja az oxigénellátást, képes elpusztítani többféle baktériumot (köztük a gyomor- és nyombélfekélyt okozó Helicobacter pylorit), vírust (főleg a herpesz és cytomegalo vírusokat), gombát. Óvja a sejteket a különböző sugárzásoktól, beleértve a radioaktív és az ultraibolya (UV) sugárzást is. Sugárkezeléskor védi az egészséges szöveteket. Hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Védelmet nyújt a károsodott beleknek, hasmenés idején is ajánlott. Előnyösen hat mozgásszervi megbetegedésekben, a csontok és az ízületek elváltozásai esetén. Tovább a webshopra >> 

Felhasznált irodalom:
Otfried D. Weise: Tisztító kúrák
Prof. Dr. Török Szilveszter: Megszentelt egészség

* * *

Személyes problémára, felmerülő kérdésre e-mailben szívesen válaszolok, egyéb személyes megkeresésre az esti órák alkalmasabbak.

Németh Imréné Éva
természetgyógyász, fitoterapeuta,klubvezető

Életmód-tanácsadás
Tel.: (20)-974-2394)

The post Őszi méregtelenítés gyógynövényekkel appeared first on Energy Belvárosi Klub.