1. Mint Pilátus a krédóba…

Gyakran halljuk, hogy „úgy kerültem ebbe bele, mint Pilátus a krédóba”, amivel általában azt szokták a hétköznapokban kifejezni, hogy olyan dologba keveredtek, amelyhez valójában semmi közük. Pilátus valóban benne van a „krédóban”, azaz a Hiszekegy…-ben (a latin credo jelentése ’hiszek’), az Apostoli hitvallásban:

Hiszek egy Istenben,
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.

Ugyanakkor végül mégis Pilátus volt az, aki kiszolgáltatta Jézust a tömeg akaratának, és végrehajtatta a kivégzését. Tehát az Apostoli hitvallásban szereplő mondat nagyon is érthető.A mondás azt implikálja, hogy Pilátus akaratlanul került bele a hitvallásba. Ennek oka talán az lehet, hogy az evangéliumok elbeszélése szerint Pilátus először valóban nem akarta halálra ítélni Jézust, éppen megvédte a főpapok és az írástudók vádjaitól, elküldte Heródeshez, majd amikor az visszaküldte hozzá, akkor a népre bízta az ítéletet – s ő maga „mosta kezeit”.

Pilátus erre kijelentette a főpapoknak és a népnek: „Semmiben nem találom ezt az embert bűnösnek.” (Lk, 23,4)

Pilátus ismét összehívta a főpapokat, a véneket és a népet, s így szólt hozzájuk: „Elém vezettétek ezt az embert mint a nép lázítóját. Jelenlétetekben kihallgattam, de az ellene felhozott vádak közül nem találtam egyben sem vétkesnek. És Heródes sem, mert lám, visszaküldte hozzám. Láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne. Megfenyítem hát, és szabadon bocsátom.” (Lk 23,13–16)

2. Mosom kezeimet

A Bibliából származik tehát a „mosom kezeimet” mondás is, amely azt jelenti, hogy elhárítom a felelősséget, elhatárolódom valami általam bűnösnek, rossznak ítélt cselekedettől. Máté evangéliuma a következőképpen írja le a jelenetet:

Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok – mondta. – Ti lássátok!” (Mt 27,24)

A kézmosás szimbolikus aktusa tehát azt jelenti, hogy nyilvánosan elhatárolódik mindattól, ami következik.

3. Ecce homo! – Íme az ember!

Szintén szállóigévé vált Pilátusnak az a mondata, amelyet a halálra ítélt, megszégyenített Jézusra mutatva mondott a tömeg előtt: „Ecce homo”, azaz „Íme az ember!”. János evangéliumában a következőképpen jelenik meg ez:

Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta. A katonák töviskoszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Aztán elé járultak, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Majd arcul ütötték. Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: „Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.” Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: „Íme, az ember!” Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: „Keresztre vele, keresztre vele!” (Jn 19,1–6)

4. Árulkodó Júdás

Az „árulkodó Júdás, nem kap piros tojást” közmondás igen érdekesen ötvözi a különböző hátterű húsvéti hagyományokat. Júdás valóban elárulta Jézust: harminc ezüstpénzért kiadta őt a főpapoknak. Először elfogadta a júdáspénzt, azaz azt az összeget, amelyet az árulásért kapott. Maga az árulás a Gecsemáné kertben teljesedett csütörtökről péntekre virradó éjszaka, amikor a főpapok emberei Júdással együtt megérkeztek, hogy elfogják:

Még beszélt, amikor odaért Júdás, a tizenkettő közül az egyik, s vele a főpapoknak és a nép véneinek megbízásából egy kardokkal és dorongokkal fölszerelt csapat. Az áruló jelben egyezett meg velük. „Akit megcsókolok – mondta –, ő az, fogjátok el!” Azzal mindjárt Jézushoz lépett. „Üdvözöllek, Mester!” – mondta, és megcsókolta.

(Mt 26,47–49)

A júdáscsók is elhíresült és hétköznapivá lett: az árulás megcselekedésére utal. Júdás később megbánta az árulást, és visszavitte a pénzt a főpapoknak, de azok nem törődtek már vele:

Amikor Júdás, az áruló látta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek. „Vétkeztem – mondta –, elárultam az igaz vért.” „Mi közünk hozzá? – válaszolták. – A te dolgod!” Erre az ezüstöt beszórta a templomba, aztán elment és felakasztotta magát.

(Mt 27, 3–5)

5. Ártatlan, mint a ma született bárány

Távolabbról ugyan, de az „ártatlan, mint a ma született bárány” közmondás is biblikus eredetű. A Kivonulás könyvében találjuk a „húsvéti áldozat”, azaz a pészach szokásának eredetét és leírását:

Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: „Ez a hónap legyen számotokra a kezdő hónap: ez legyen az év első hónapja. Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. […] Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. Vegyenek a véréből és kenjenek belőle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. A húsát – tűzön megsütve – még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserű salátával fogyasszák el. […] Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítő csapás, amellyel Egyiptomot megverem. Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékről nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre.” (Kiv 12, 1–14)

A szövegben ugyan nem „ma született”, de fiatal, egyéves bárányról van szó, amelynek ártatlanul ontják a vérét. Jézus a pészach megünneplésére érkezett akkor Jeruzsálembe, amikor elfogták. Így az ő áldozata mind időben, mind pedig szimbolikusan a húsvéti bárány áldozatával kapcsolódik össze. Ézsaiás (Izajás) könyvében a következő jövendölésben szerepel a bárányra vonatkozó hasonlat:

Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát. Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját.

(Iz 53,6–7)

Az Újszövetségben pedig Jézus mint az Isten báránya jelenik meg: az Isten által bemutatott áldozat az emberért. (A történet természetesen Ábrahám és Izsák történetével is összekapcsolódik.) János evangéliuma a következőképpen írja le azt a jelentet,amikor Keresztelő Szent János meglátja Jézust:

Másnap, amikor látta [Keresztelő János], hogy Jézus feléje tart, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit.”

(Jn 1, 29)

Ezt a mondatot a katolikus liturgia szertartásában is megtaláljuk.

Forrás: Nyelv és Tudomány

The post Öt szólás, amely a húsvéthoz kötődik appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A tavaszi ünnepek a természet ismételt megújulását, a tavasz előcsalogatását, az élet folytatását jelentik. Meg persze a sok jó ételt-italt. Segítsünk a szervezetünknek, készítsünk könnyebb, egészségesebb fogásokat, és ha mégis túlettük magunkat, kérjük a növények segítségét!

Nagyböjtkor – hamvazószerdától Húsvét vasárnapig – a vallási hagyomány szerint kerülni kellett a húsos, zsíros ételeket, helyette vaj, olajok használata volt megengedett. A századfordulón még ismerték a „negyvenölést”, ami annyit jelentett, hogy Hamvazószerdától számítva 40 napig naponta csak egyszer étkeztek. A magyar konyha választékosságának köszönhető az, hogy ez alatt az idő alatt is megfelelő étkek kerülhettek az asztalra, így főzelékfélék, olajjal készített káposzta, aszalt gyümölcsök, babból készült ételek, tésztafélék, kalácsfélék, tojásos ételek.

A kereszténység egyik legjelentősebb egyházi ünnepén, Nagypénteken emlékezik Jézus halálára. E nap évszázadokig egyidejűleg fért meg – mára teljesen beépült – a tavaszkezdetére utaló népi szokásokkal, hiedelmekkel, a magyarság ősi hitvilágában élő pogány tavaszváró, -előcsalogató szokásokkal, mint amilyen például a barkaszentelés szokása. Húsvét napján egészségvarázsló célja volt a források vizében, patakokban, folyóvizekben való hajnali mosakodás. Bizonyos tilalmak is kapcsolódtak ehhez az időszakhoz: a föld szántása, szárnyas állat levágása tiltott volt. Húsvétkor aztán a szertartásokhoz tartozott az ételek megszentelése, így a sonka-, bárány-, tojás-, kenyérszentelés. A megszentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az bőségesen teremjen. A húsvéti piros tojás a termékenység szimbóluma. A húsvét hétfői locsolás a lányok egészség- és szépségvarázslása volt.

A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt szokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Gyakori a vendégek sokszor erőszakos, indokolatlan túlkínálása ételekkel, süteményekkel, valamint az „udvariassági” etetés, evés – és sajnos az alkoholos italok erőltetett fogyasztásra buzdítása is.

Kínáljunk egészséges ételeket, italokat!

A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. Olyan ételeket készítsünk, amelyek a hagyományoknak is megfelelnek, de mégsem terhelnek bennünket, a vendégeinket. A konzervatív ünnepi ételek sorába beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, a tavaszi ízekre. A friss, zöld gyógyfüvek használatával változatossá, egészségessé, újszerűvé, élővé tehetjük ételeinket, amelyek aztán vitamint és életenergiát adnak nekünk, ha ügyesen bánunk velük. A konzervatív ételsorokat kedvelő vendégek is befogadóbbakká válnak, ha ízletes, zöldízű, aromás ételeket kapnak a hagyományos ételek mellett.

A húsvéti asztalra ajánlom a metélőhagymás, újhagymás, medvehagymás sonkatekercset. Azonos mennyiségű (15-15 dkg) juhtúrót, tehéntúrót keverjünk össze egy főtt tojás sárgájával, egy gyermekkanál reszelt tormával, apróra vágott metélőhagymával, újhagymával, apróra vágott medvehagymával, darált konyhaköménnyel, ízlés szerint kevéske fehér borssal. (A sót teljesen elhagyhatjuk, mert a juhtúró és a sonka is tartalmaz elegendő sót).

Az így elkészített keveréket töltsük be a vékonyan felszeletelt főtt sonkába, és tekercseljük fel. A sonkatekercseket tálalhatjuk a gyermeklácfű (Taraxacum off.) lándzsa alakú, fűrészfogú leveleire helyezve. A tekercsek közé díszítésként vékonyra vágott hónapos retket, kígyóuborka karikát és főtt tojás karikákat tehetünk.

A metélőhagymás keveréket tölthetjük paprikába, előzőleg kivájt paradicsomba is. Szép látványt nyújt, érdekes ízeket varázsolhatunk elő. Pirított, teljes kiőrlésű kenyérrel tálalhatjuk a vendégeknek.

A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata a légzésünket is tisztítja. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is.

A húsvéti sonka főzőlevének felhasználásával készíthetjük el az ünnepi csalánlevest medvehagymával. Hozzávalók 4 személyre: 0,25-0,30 kg csalánlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, két teljes medvehagyma levél, 1 dl tejszín, egy evőkanál tönkölybúza liszt, egy tojás sárgája, 2-3 l a füstölt sonka főzőlevéből.

Elkészítése: 0,25 kg friss csalánlevelet szedhetünk a szabadban, (ügyeljünk, hogy lehetőleg tiszta helyről származzon, a korai friss hajtások nem csípnek, de használjunk kesztyűt, ha érzékenyek vagyunk). A leveleket alaposan megtisztítjuk, a zsenge szárak erősen rostosak, ezért csak a leveleket használjuk fel. A sonka főzőlevét kóstoljuk meg. Ha elég ízletes, a csalánra öntjük, ha nem, akkor kicsit ízesíthetjük, majd beletesszük a fokhagymát és a medvehagyma leveleket, és a csalánleveleket megfőzzük. 1 dl tejszínt keverjünk össze egy evőkanál tönkölybúza lisztjével és egy tojás sárgájával. A keverékkel besűrítjük a levest, turmixgépben pépesíthetjük. A leves szép zöld színű, krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat teszünk, majd rámerjük a forró, ízletes csalánlevest.

Árpagyöngy leves medvehagymával és petrezselyemmel

Hozzávalók: 10 dkg árpagyöngy (előző este áztatott), petrezselyem zöldje apróra vágva, újhagyma (vékony karikákra aprítva), egy levél medvehagyma (csíkokra vágva), egy liter sonka főzőlé, egy meghámozott burgonya, fűszerek.

Elkészítés: előző este áztassuk be a többször megmosott árpagyöngyöt. Egy újhagymát kevés olívaolajon megpárolunk. Amikor már puha, beletesszük a laskára vágott medvehagyma levelet, fél perc további párolást követően felöntjük a sonka főzőlevével, és beletesszük az egész burgonyát, valamint a beáztatott árpagyöngyöt mindenestül. Megkóstoljuk, fűszerezhetjük néhány csipet fehér borssal, őrölt köménnyel, majoránnával. Amikor a burgonya teljesen megpuhult, kivesszük és villával összetörjük, majd visszatesszük a levesbe. Addig főzzük, amíg az árpagyöngy puha lesz. Tálalás előtt az apróra vágott petrezselymet a tányérok aljára tesszük, arra szedjük rá a forró levest.

Miért egészséges, kinek ajánlható az árpagyöngy fogyasztása?

Az árpagyöngy (árpa) gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2-, B5-, B6), ásványi sókban, kalciumban, vasban, foszforban, káliumban, szilíciumban, fehérjékben, keményítőben. Jó az emésztésre, székletlazító, oldja a székrekedést, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, csontokat erősítő, lúgosító hatású. Hatásos gyomorrontásra, ajánlható vérszegénységre, emésztési nehézségek esetére, vastagbélgyulladásra, hólyaghurut, vesegyulladás és más gyulladásos folyamatok esetén. Könnyű emészthetősége ideális kisgyermekek, szoptatós kismamák, idős, gyenge, beteg emberek táplálására is, mert roboráló hatású. A szellemi tevékenységet végzőknek, stresszes embereknek foszfortartalmával segít.

Alkoholmentes, különösen gyermekek számára ajánlott italok:

Almalé (3-4 almából készítsük) egy kávéskanál reszelt tormával, egy evőkanál hársmézzel, az almalével azonos mennyiségű forrásvízzel összekeverve egészséges italt kapunk.

Almalé (3-4 almából) sárgarépa levével, nyírfavízzel, forrásvízzel hígítva, egy evőkanál akácmézzel, kicsi citromlével ízesíthetjük.

Nyírfavíz (nyírfavirics) 2 dl, almalével (3-4 almából készült) forrásvízzel hígítva. Egy-két karika citrommal, kevés akácmézzel ízesíthetjük.

Citromfűből (Melissa off.) készített italt különösen reggelre vagy a délelőtti órákra javaslom elfogyasztani. Elkészítése: 1 l vizet forraljunk fel, majd ízesítsük mézzel és kevés citrommal. Ezt a limonádét még melegen öntsük rá egy szál citromfűre és két-három szál frissen szedett fodormentára (vagy borsmentára). Fedjük le, és legalább 10 percig hagyjuk kioldódni a friss gyógynövények hatóanyagait, illóolajait. Kiváló italt kapunk, amely frissít, áthangolja az idegeket, serkenti az emésztést, oldja a bél és a gyomor görcseit, és nem utolsósorban finom ízű. Gyermekeknek is adható akár melegen, akár lehűtve.

20 dkg szárított csipkebogyót mozsárban törjünk össze. Egy l korábban felforralt, langyosra lehűtött vízzel áztassuk egy éjszakán át. Ezután leszűrjük, házi mézzel édesítjük, néhány citromkarikával feldíszítjük, és máris fogyaszthatjuk a szép piros színű italt.

Mit tehetünk, ha mégis túlterheltük magunkat?

Előfordulhat, hogy igyekezetünk ellenére megtörténik a baj, mégis „bűnöztünk”, túlterheltük emésztőrendszerünket. Akkor a következő gyógynövények segítségére számíthatunk.

Borsmenta: mentol tartalmú illóolaja és további komponensei tompítják az emésztőrendszeri görcsöket. Szélhajtó, a rossz emésztés ellenszere. Segíti az epetermelést, ezzel pedig tehermentesíti a máj munkáját.

Borsmenta tea elkészítése: 1 csapott evőkanál borsmentát 2 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, majd lefedjük. 15-20 perc áztatás után leszűrjük, és étkezések előtt 15-20 perccel lassú kortyokban elfogyasztjuk.

Emésztésünk serkentésére a következő arányban javasolható tea elkészítése és fogyasztása:
kakukkfűvel (6),
édesköménnyel (1),
ánizsmaggal (1) keverjük a
borsmentát (10).

Epebántalmaknál a
borsmenta (10) hatását
gyermekláncfű (10), és
apróbojtorján (3),
kakukkfű (3),
kamilla (1) kiegészítésével erősíthetjük.

A zsíros ételtől megrekedt epeutakban az epefolyadék a tea fogyasztásával jobban felhígul, folyamatosabban áramlik, a tea hatóanyagaival a gyulladást gátló és fertőzés elleni hatások is érvényesülnek majd.

Mindkét tea elkészítése megegyezik a borsmenta teáéval, vagyis a fenti keverékek egyikéből egy evőkanál mennyiséget forrázzunk le, áztassuk 15-20 percig, majd fogyasszuk a leírt módon.

A teákat ne édesítsük, étkezések előtt 20 perccel kortyolgassuk el (naponta két alkalommal). A teák fogyasztása mellett nagyon fontos a nehéz, zsíros ételek, füstölt, vagy konzerv készítménye elkerülése a teljes gyógyulásig.

A megterhelt emésztőrendszert helyreállítani nehezebb és kellemetlenebb, hosszabb időt igénylő folyamat, mint mértékkel bánni a „jó” falatokkal, italokkal.

Ezért aztán minden kedves olvasót mértékletességre kérek, valamint arra, hogy keressék meg az egészséges, energiát adó ételek fogyasztásának lehetőségét a gyógynövények világában.

Kellemes húsvéti ünnepet kívánok!

Felhasznált irodalom: Farkas Kata: Hazai ízek, falusi ünnepek (1986.), Molnár V. József: Kalendárium (1998.)

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász
Életmód-tanácsadás

The post Terített asztal-gyógynövényekkel appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A kereszténység egyik legjelentősebb egyházi ünnepén, Nagypénteken emlékezik Jézus halálára. E nap évszázadokig egyidejűleg fért meg – mára teljesen beépült – a tavaszkezdetére utaló népi szokásokkal, hiedelmekkel, a magyarság ősi hitvilágában élő pogány tavaszváró, -előcsalogató szokásokkal, mint amilyen például a barkaszentelés szokása. Húsvét napján egészségvarázsló célja volt a források vizében, patakokban, folyóvizekben való hajnali mosakodás. Bizonyos tilalmak is kapcsolódtak ehhez az időszakhoz: a föld szántása, szárnyas állat levágása tiltott volt. Húsvétkor aztán a szertartásokhoz tartozott az ételek megszentelése, így a sonka-, bárány-, tojás-, kenyérszentelés. A megszentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az bőségesen teremjen. A húsvéti piros tojás a termékenység szimbóluma. A húsvét hétfői locsolás a lányok egészség- és szépségvarázslása volt.

A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt szokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Gyakori a vendégek sokszor erőszakos, indokolatlan túlkínálása ételekkel, süteményekkel, valamint az „udvariassági” etetés, evés – és sajnos az alkoholos italok erőltetett fogyasztásra buzdítása is.

Kínáljunk egészséges ételeket, italokat!

A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. Olyan ételeket készítsünk, amelyek a hagyományoknak is megfelelnek, de mégsem terhelnek bennünket, a vendégeinket. A konzervatív ünnepi ételek sorába beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, a tavaszi ízekre. A friss, zöld gyógyfüvek használatával változatossá, egészségessé, újszerűvé, élővé tehetjük ételeinket, amelyek aztán vitamint és életenergiát adnak nekünk, ha ügyesen bánunk velük. A konzervatív ételsorokat kedvelő vendégek is befogadóbbakká válnak, ha ízletes, zöldízű, aromás ételeket kapnak a hagyományos ételek mellett.

A húsvéti asztalra ajánlom a metélőhagymás, újhagymás, medvehagymás sonkatekercset. Azonos mennyiségű (15-15 dkg) juhtúrót, tehéntúrót keverjünk össze egy főtt tojás sárgájával, egy gyermekkanál reszelt tormával, apróra vágott metélőhagymával, újhagymával, apróra vágott medvehagymával, darált konyhaköménnyel, ízlés szerint kevéske fehér borssal. (A sót teljesen elhagyhatjuk, mert a juhtúró és a sonka is tartalmaz elegendő sót).

Az így elkészített keveréket töltsük be a vékonyan felszeletelt főtt sonkába, és tekercseljük fel. A sonkatekercseket tálalhatjuk a gyermeklácfű (Taraxacum off.) lándzsa alakú, fűrészfogú leveleire helyezve. A tekercsek közé díszítésként vékonyra vágott hónapos retket, kígyóuborka karikát és főtt tojás karikákat tehetünk.

A metélőhagymás keveréket tölthetjük paprikába, előzőleg kivájt paradicsomba is. Szép látványt nyújt, érdekes ízeket varázsolhatunk elő. Pirított, teljes kiőrlésű kenyérrel tálalhatjuk a vendégeknek.

A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata a légzésünket is tisztítja. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is.

A húsvéti sonka főzőlevének felhasználásával készíthetjük el az ünnepi csalánlevest medvehagymával. Hozzávalók 4 személyre: 0,25-0,30 kg csalánlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, két teljes medvehagyma levél, 1 dl tejszín, egy evőkanál tönkölybúza liszt, egy tojás sárgája, 2-3 l a füstölt sonka főzőlevéből.

Elkészítése: 0,25 kg friss csalánlevelet szedhetünk a szabadban, (ügyeljünk, hogy lehetőleg tiszta helyről származzon, a korai friss hajtások nem csípnek, de használjunk kesztyűt, ha érzékenyek vagyunk). A leveleket alaposan megtisztítjuk, a zsenge szárak erősen rostosak, ezért csak a leveleket használjuk fel. A sonka főzőlevét kóstoljuk meg. Ha elég ízletes, a csalánra öntjük, ha nem, akkor kicsit ízesíthetjük, majd beletesszük a fokhagymát és a medvehagyma leveleket, és a csalánleveleket megfőzzük. 1 dl tejszínt keverjünk össze egy evőkanál tönkölybúza lisztjével és egy tojás sárgájával. A keverékkel besűrítjük a levest, turmixgépben pépesíthetjük. A leves szép zöld színű, krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat teszünk, majd rámerjük a forró, ízletes csalánlevest.

Árpagyöngy leves medvehagymával és petrezselyemmel

Hozzávalók: 10 dkg árpagyöngy (előző este áztatott), petrezselyem zöldje apróra vágva, újhagyma (vékony karikákra aprítva), egy levél medvehagyma (csíkokra vágva), egy liter sonka főzőlé, egy meghámozott burgonya, fűszerek.

Elkészítés: előző este áztassuk be a többször megmosott árpagyöngyöt. Egy újhagymát kevés olívaolajon megpárolunk. Amikor már puha, beletesszük a laskára vágott medvehagyma levelet, fél perc további párolást követően felöntjük a sonka főzőlevével, és beletesszük az egész burgonyát, valamint a beáztatott árpagyöngyöt mindenestül. Megkóstoljuk, fűszerezhetjük néhány csipet fehér borssal, őrölt köménnyel, majoránnával. Amikor a burgonya teljesen megpuhult, kivesszük és villával összetörjük, majd visszatesszük a levesbe. Addig főzzük, amíg az árpagyöngy puha lesz. Tálalás előtt az apróra vágott petrezselymet a tányérok aljára tesszük, arra szedjük rá a forró levest.

Miért egészséges, kinek ajánlható az árpagyöngy fogyasztása?

Az árpagyöngy (árpa) gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2-, B5-, B6), ásványi sókban, kalciumban, vasban, foszforban, káliumban, szilíciumban, fehérjékben, keményítőben. Jó az emésztésre, székletlazító, oldja a székrekedést, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, csontokat erősítő, lúgosító hatású. Hatásos gyomorrontásra, ajánlható vérszegénységre, emésztési nehézségek esetére, vastagbélgyulladásra, hólyaghurut, vesegyulladás és más gyulladásos folyamatok esetén. Könnyű emészthetősége ideális kisgyermekek, szoptatós kismamák, idős, gyenge, beteg emberek táplálására is, mert roboráló hatású. A szellemi tevékenységet végzőknek, stresszes embereknek foszfortartalmával segít.

Alkoholmentes, különösen gyermekek számára ajánlott italok:

Almalé (3-4 almából készítsük) egy kávéskanál reszelt tormával, egy evőkanál hársmézzel, az almalével azonos mennyiségű forrásvízzel összekeverve egészséges italt kapunk.

Almalé (3-4 almából) sárgarépa levével, nyírfavízzel, forrásvízzel hígítva, egy evőkanál akácmézzel, kicsi citromlével ízesíthetjük.

Nyírfavíz (nyírfavirics) 2 dl, almalével (3-4 almából készült) forrásvízzel hígítva. Egy-két karika citrommal, kevés akácmézzel ízesíthetjük.

Citromfűből (Melissa off.) készített italt különösen reggelre vagy a délelőtti órákra javaslom elfogyasztani. Elkészítése: 1 l vizet forraljunk fel, majd ízesítsük mézzel és kevés citrommal. Ezt a limonádét még melegen öntsük rá egy szál citromfűre és két-három szál frissen szedett fodormentára (vagy borsmentára). Fedjük le, és legalább 10 percig hagyjuk kioldódni a friss gyógynövények hatóanyagait, illóolajait. Kiváló italt kapunk, amely frissít, áthangolja az idegeket, serkenti az emésztést, oldja a bél és a gyomor görcseit, és nem utolsósorban finom ízű. Gyermekeknek is adható akár melegen, akár lehűtve.

20 dkg szárított csipkebogyót mozsárban törjünk össze. Egy l korábban felforralt, langyosra lehűtött vízzel áztassuk egy éjszakán át. Ezután leszűrjük, házi mézzel édesítjük, néhány citromkarikával feldíszítjük, és máris fogyaszthatjuk a szép piros színű italt.

Mit tehetünk, ha mégis túlterheltük magunkat?

Előfordulhat, hogy igyekezetünk ellenére megtörténik a baj, mégis „bűnöztünk”, túlterheltük emésztőrendszerünket. Akkor a következő gyógynövények segítségére számíthatunk.

Borsmenta: mentol tartalmú illóolaja és további komponensei tompítják az emésztőrendszeri görcsöket. Szélhajtó, a rossz emésztés ellenszere. Segíti az epetermelést, ezzel pedig tehermentesíti a máj munkáját.

Borsmenta tea elkészítése: 1 csapott evőkanál borsmentát 2 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, majd lefedjük. 15-20 perc áztatás után leszűrjük, és étkezések előtt 15-20 perccel lassú kortyokban elfogyasztjuk.

Emésztésünk serkentésére a következő arányban javasolható tea elkészítése és fogyasztása:
kakukkfűvel (6),
édesköménnyel (1),
ánizsmaggal (1) keverjük a
borsmentát (10).

Epebántalmaknál a
borsmenta (10) hatását
gyermekláncfű (10), és
apróbojtorján (3),
kakukkfű (3),
kamilla (1) kiegészítésével erősíthetjük.

A zsíros ételtől megrekedt epeutakban az epefolyadék a tea fogyasztásával jobban felhígul, folyamatosabban áramlik, a tea hatóanyagaival a gyulladást gátló és fertőzés elleni hatások is érvényesülnek majd.

Mindkét tea elkészítése megegyezik a borsmenta teáéval, vagyis a fenti keverékek egyikéből egy evőkanál mennyiséget forrázzunk le, áztassuk 15-20 percig, majd fogyasszuk a leírt módon.

A teákat ne édesítsük, étkezések előtt 20 perccel kortyolgassuk el (naponta két alkalommal). A teák fogyasztása mellett nagyon fontos a nehéz, zsíros ételek, füstölt, vagy konzerv készítménye elkerülése a teljes gyógyulásig.

A megterhelt emésztőrendszert helyreállítani nehezebb és kellemetlenebb, hosszabb időt igénylő folyamat, mint mértékkel bánni a „jó” falatokkal, italokkal.

Ezért aztán minden kedves olvasót mértékletességre kérek, valamint arra, hogy keressék meg az egészséges, energiát adó ételek fogyasztásának lehetőségét a gyógynövények világában.

Kellemes húsvéti ünnepet kívánok!

Felhasznált irodalom: Farkas Kata: Hazai ízek, falusi ünnepek (1986.), Molnár V. József: Kalendárium (1998.)

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász

Energy Belváros Klub klubvezető
Életmód-tanácsadás

The post Terített asztal – gyógynövényekkel appeared first on Energy Belvárosi Klub.

Képen: a világtojás

A legősibb jelkép kétségtelenül a tojás.

Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.

Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten.

Az egyiptomiaknál Ra, a Napisten született tojásból. De ez még nem minden!

A bennu az egyiptomi mitológia legendás madara lángok között kel életre, és minden 500 évben egyszer fészket épít egy obeliszk tetején, ahol lerakja tojását. Mikor a tojás héja repedezni kezd, a bennut felemésztik a lángok, de aztán újjászületve kel ki a tojásból.

Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.

A finn Kalevala így mutatja be a világtojás széttörését:
„Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké,
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé,
Sárgájának felső fele
Fényes nappá fenn az égen,
Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen.”

 A kereszténységben ott a nyilvánvaló hasonlat: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a madár a tojása héját. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Hazánkban avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!

A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották

A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakultak a feliratos tojások. A szöveg név, üzenet, vagy a keresztény jelkép. A díszítést viasszal írják ma is a héjra, amit festés után többnyire eltávolítanak.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.

A tojásból jósoltak is: nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták. A vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.

A lányok pedig tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Mivel az megegyező az első férfiéval, aki belép a házba.

A barka:

Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti , amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján.

A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat,  de különböző betegségek gyógyítására is használták.

A húsvéti bárány ősi jelkép.

A keresztény húsvét eredete a zsidó pészach, mely a zsidók Egyiptomból való kivonulásának ünnepe. Az Ótestamentumban szereplő tíz csapásból a végsőben a Halál Angyala magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsát követve bárányt áldoztak, annak vérével bekenték ajtóikat, így ők megmenekültek a csapástól.

„Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért”, ezért nevezik őt Isten bárányának is, ami egyébként az ótestamentumba szereplő, zsidók által bemutatott bárány áldozatára rímel. Szerepe Magyarországon eltűnőben van, míg Európa más országaiban a bárányhús fogyasztása az ünnephez tartozik.

A húsvéti nyúl

származását tekintve német , Magyarországon csak a XIX. században terjedt el. Talán tévedésen alapszik: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése németül a nyúl jelentés (Hase). De bizonyára benne van az is, hogy e szaporaságáról híres nyuszi termékenységi szimbólum is. Az ajándékhozó nyúl városi szokás

A megöntözés pogány és keresztény elemeket is tartalmaz.

A locsolás csaknem egyidős termékenységkultusszal, de a vízzel való meghintés a keresztségre, a keresztelésre is utal. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem volt mese, a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel való locsolás a szokás igen-igen megzabolázott változata.

A húsvéthétfő a világias ünneplés ideje volt. Ekkor tartották az emmausjárást: a nagymise után kivonultak a faluszéli borospincékhez, ahol aztán reggelig mulatoztak. A fiatalok a szabadban, az idősebbek a borospincékben telepedtek le.

Dunántúlról ismeretes a vesszőzés nevű húsvéthétfői szokás, amely azonos értékű a locsolással. Sibának nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a leányokat, akik szalagot kötöttek a sibára, örömükben még meg is kínálták borral a legényeket. A Felvidéken viszont  a leányok korbácsolták meg a legényeket. Húsvét keddjén ( néhol egészen a hét végéig) a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat.

Az Ipoly vidékén vasárnap este jártak a legények, ez volt az tojáshajtás. Lányos házakban tojásokat gyűjtöttek. Kaptak szalonnát is, azt helyben megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire haragudtak. Csak ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a kisebb fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz.

Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek húsvét hétfőn.

Forrás:Netfolk

The post Húsvéti szimbólumok és eredetük appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt és a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Húsvéti sonka alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük. Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, amely egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka„, a hőkezelt sonkák esetében a „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.

Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással vagy gyorspácolással készült-e a termék, és hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe.

A hagyományos pácolt, füstölt sonka ízét keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.

Vásárlásnál – a lejárati idő mellett – érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat, csak megbízható, legális helyről vásároljunk! Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.

Folyékony füsttel füstölt sonka

2017 augusztusától kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, így például baromfi mellből és combból már nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka), valamint hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstöltnek” nevezni. Helyette a „folyékony füsttel füstölt” vagy „füstoldattal füstölt” jelzőt kell használni.

Tojásból csak frisset és szépet

Tojásvásárláskor fontos szempont, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán ellenőrizzük a minőségmegőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén pedig alaposan gondoljuk át, mikor és mire szeretnénk felhasználni.

A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás, 1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amelyet a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.

Üzletekben a tojást tálcáról hagyományos kiszolgálással vagy önkiszolgálással is lehet árusítani. Ilyen árusítási módok esetén feltűnő helyen kihelyezett feliraton tájékoztatni kell a vásárlókat a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító száma, a minőségmegőrzési idő lejáratának dátuma, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlások.

Forrás:Házipatika.com

The post Mire figyeljünk, ha sonkát veszünk? appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A szokások tovább viszik, gazdagítják az ünnep szépségét. Ilyenkor a gyógyfüves ember is elgondolkodik, hiszen az ünnepen túl a tavasz látható jelei is mutatkoznak már a természetben. Az éledő fák, virágok jelzik, hogy újra kezdődik, megújul minden.

A húsvéti ünnep hagyományos ételeihez a gyógyfüvek ismerője italokat, ismert és kevéssé ismert gyógyfüvek fogyasztását ajánlhatja azok számára, akik változatossá, érdekessé – és nem utolsósorban egészségessé – szeretnék tenni táplálkozásukat ezekben a napokban is.

Megríkat, de hasznos: a torma

A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövény. Őshazája Délkelet-Európa, hazánkban számos helyen, így Debrecen környékén üzemszerű termesztésének van hagyománya, „Debreceni édes” tájfajtaként ismert. Az évelő növény gyökere gyógyászati szempontból értékes mustárolajat, csípős enzimet (mirozin), illóolajakat, C-vitamint, aszpargint, arginint, glutamint, glikozidokat és aminosavakat tartalmaz, tehát antibakteriális, antioxidáns hatásúak.

A torma hatásosan alkalmazható légúti megbetegedések esetén és vírusfertőzéskor is. Enyhíti a gyomor panaszait, könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, ezért finom íze mellett kiválóan kiegészíti, ellensúlyozza a húsvéti sonka fogyasztását. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is, jelentős a vizelethajtó hatása.

Aki arra vállalkozik, hogy maga reszelje le a torma gyökerét, az ugyan „megkönnyezi” majd ezt a műveletet, de a belélegzés során hatásosan gyógykezelte önmagát. Különösen náthánál és köhögésnél hatásos a tormás inhaláció.

A népgyógyászat régóta ismeri és felhasználja külsőleg reumatikus fájdalmak ellen, de az idegzsába hatásos ellenszereként is, elsősorban bedörzsölő szerként, más gyógynövények gyökérzetének keverésével. Megfelelő szakértelemmel alkalmazva nem irritálja a bőrt. Kora tavasszal megjelenő gyenge levelei magas C-vitamin tartalmúak, salátaként vértisztításra, tavaszi fáradtság ellen fogyaszthatjuk. Később a megerősödött levelekből vitamindús töltött torma készíthető (töltött káposztához hasonló módon).

A csodás medvehagyma

Hazánkban az erdők aljnövényzetében – főként üde gyertyán- és bükkerdőkben – tömegesen megjelent már a csodálatos medvehagyma (Allium ursinum L.). Hatásos nyersen, salátaként, más zöldsaláták ízesítésére, de változatossá tehetjük vele az étrendünkben levesként, főzelékként is. Hatóanyagaiban (kéntartalmú alliin), ízvilágában közel áll a fokhagymához, gyógyászati szempontból felül is múlja azt.

Fogyasztásával számos vitaminhoz juttatjuk szervezetünket – C-, A-, B₁-, B₂-höz –, de tartalmaz jódot, szaponinokat, flavonoidokat is. Csökkenti a magas vérnyomást, gátolja a vérrögök képződését, fertőtlenít, méregtelenít, csökkenti a vércukorszintet. Szedésekor óvatosan, figyelmesen járjunk el: a medvehagyma levelei fokhagyma illatúak, külsőre nagyon hasonlóak a gyöngyvirág mérgező leveleihez. (Az utóbbiaknak nincs illatuk, és kicsit később kezdenek kibomlani.)

A majonézzel készített hidegtálak egyik remeke almából, medve- és metélőhagymából, újhagymából készül. Sült húsok mellé is adhatjuk, de önálló ételként is megállja a helyét, emellett vitamindús és ízletes.

Italfinomságok

Italok közül az alábbi, citromfűből (Melissa off.) készített italt reggelre javaslom elfogyasztani. Egy liter vizet forraljunk fel, majd ízesítsük mézzel és kevés citrommal. Ezt a limonádét még melegen öntsük rá egy szál citromfűre, és két-három szál frissen szedett fodormentára (vagy borsmentára). Fedjük le, és legalább 10 percig hagyjuk kioldódni a friss gyógynövények hatóanyagait, illóolajait. Kiváló italt kapunk, amely frissít, áthangolja az idegeket, serkenti az emésztést, és nem utolsósorban finom ízű. Gyermekeknek is adható akár melegen, akár lehűtve.

10 dkg áfonyatermés (bogyóból) megfőzve (leszűrve), szegfűszeggel fűszerezve, kis narancshéj, valamint akácméz hozzáadásával húsvéti kedvenc italaink egyike lehet.

20 dkg összezúzott csipkebogyót (csipkehúst) egy liter korábban felforralt, majd langyosra lehűtött vízben 24 órán át áztatunk. Ezután leszűrjük, házi mézzel ízesítjük, néhány citromkarikával feldíszítjük – és máris fogyaszthatjuk.

Annak, aki rendszeresen fogyaszt kávét, készíthetünk gyömbérrel ízesített változatot. Két karika gyömbért 1 dl vízzel 3-5 percig főzzünk meg, majd édesítsük mézzel. Ezután leszűrjük, és az elkészült kávéhoz öntjük, a tetejét tejszínhabbal díszítjük. A gyömbér (Zingiber officinalis) erősíti a gyenge gyomrot, javítja az étvágyat, elősegíti az emésztést, jó szolgálatot tesz a teltségérzéskor, főként zsírosabb ételek fogyasztása után.

Minden kedves olvasónak kellemes húsvéti ünnepet, egészséges megújulásra és lelki megtisztulásra alkalmas napokat kívánok.

Forrás: Natursziget

Németh Imréné Éva
természetgyógyász, fitoterapeuta, Energy Belváros Klub klubvezető
Életmód-tanácsadás

The post Húsvét: egészséges növények,italok appeared first on Energy Belvárosi Klub.