A rostanyagok hiánya szív- és érrendszeri betegségeket, továbbá anyagcsere-problémákat, cukorbetegséget, kóros elhízást, sőt akár fogszuvasodást is okozhat. Az egészség megőrzése céljából tehát igen fontos a megfelelő mennyiségű rostanyag-bevitel.

A rostanyagok a modern táplálkozásban jelentős, jótékony hatású összetevők, bár önmagukban nehezen emészthetők. Vízben oldódó és nem oldódó csoportba sorolhatjuk őket. Az oldódó rostanyagok közé tartoznak például a pektinek és a laktulóz, a nem oldódó rostanyagok közé soroljuk a cellulózt, a lignint és néhány hemicellulózt.

VÍZBEN OLDÓDÓ ROSTOK

Képesek magukhoz kötni a vizet, megduzzadnak és fermentálódnak az emésztőrendszerben, ennek köszönhetően energiaforrásként hasznosítjuk őket. Hozzájárulnak a zsírok és a cukrok emésztésének szabályozásához. A víz megkötésével növelik térfogatukat az emésztőrendszerben, ezért a rostanyagokban gazdag ételek gyorsabban eltelítenek. Ennek elsősorban a megfelelő testsúly megőrzésében van nagy jelentősége (egészséges fogyókúra). Mindemellett táplálékul szolgálnak a bélrendszer “jótékony” baktériumainak, vagyis gyakorlatilag prebiotikumokként működnek.

VÍZBEN NEM OLDÓDÓ ROSTOK

Nem bomlanak le az emésztőrendszerben, tehát nem fermentálódnak, így nem is számítanak energiaforrásnak. Mindazonáltal megnövelik méretüket a bélrendszerben, és lerövidítik a táplálék vastagbélben töltött idejét. Ezáltal jótékonyan emelik a széklet térfogatát és gyorsítják a bélmozgást. Az emésztés során keletkező salakanyagok emiatt felhígulnak, rövidebb ideig maradnak kapcsolatban a bélrendszerrel, vagyis csökken a toxinok felszívódásának kockázata a vastagbél nyálkahártyáján át.

A jó minőségű táplálékból származó rostanyagok a fentiek mellett magukhoz kötik a koleszterint, az epe- és zsírsavakat, azok tehát természetes úton (a székleten keresztül) kiürülnek a szervezetből. Mindez cukorbetegségben és kóros elhízásban, illetve ezen betegségek megelőzésében is rendkívül fontos, hiszen a rostoknak köszönhetően lelassul a cukrok és a zsírok felszívódása a szervezetben. A víz és más folyadékok magukhoz kötésével a rostanyagok puhítják a székletet, megakadályozzák a székrekedést, csökkentik a bélfalra nehezedő perisztaltikus nyomást, ezáltal csökkentik a bélkitüremkedések (diverticulumok) kialakulásának veszélyét. A leírt mechanizmusok hozzájárulnak továbbá a vastagbél daganatos betegségei és az aranyér megelőzéséhez.

NAPI ADAG

Felnőtteknél napi kb. 35 gramm rostanyag elfogyasztása ajánlott. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadék (ha lehet, tiszta víz) bevitele is. A rostanyagok kalóriaértéke étrendünk többi összetevőjével összehasonlítva sokkal alacsonyabb – ez főként a fogyókúrázóknak fontos információ.

TERMÉSZETI FORRÁSOK

Vízben oldódó és nem oldódó növényi rostanyagok gazdag forrásai a gabonafélék és a korpa – árpa, zab, rozs –, a zöldségek közül a brokkoli, a karfiol, a sárgarépa, a zeller, a cékla, a cukkini, a hüvelyesek, valamint a burgonya és a paradicsom. A gyümölcsök közül főleg az almát, a körtét, a banánt, a szilvát és a bogyós terméseket sorolhatjuk ide. Hasznos sokfajta mag (pl. len) és a mogyorófélék fogyasztása is.

Mivel a felsorsolt rostanyag-forrásokat általában nem fogyasztjuk megfelelő mennyiségben, célszerű étrend-kiegészítők segítségével bevinni a hiányzó mennyiséget.

BEVITEL EGÉSZ ÉVBEN

Az ENERGY több olyan készítményt is kínál, amelyben megfelelő mennyiségű és minőségű rostanyag van: ilyen a SPIRULINA BARLEY, az ORGANIC CHLORELLA vagy az idei tavasz újdonsága, az ORGANIC BETA, továbbá a probiotikum tartalmú PROBIOSAN és PROBIOSAN INOVUM. Mindegyik az egészségre jótékonyan ható, kiváló minőségű, vízben oldódó és nem oldódó rostanyagokat, továbbá vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, klorofillt és egyéb természetes összetevőket tartalmaz. Egymással váltogatva is fogyaszthatjuk őket gyakorlatilag egész évben, saját választásunk szerint.

DR. JÚLIUS ŠÍPOŠ

The post Rostanyagok: étrendünk fontos összetevői appeared first on Energy Belvárosi Klub.