Az ember húgyhólyagja átlagosan 6 deciliter kapacitású, és a vese ezt alapjáraton óránként 60-80 milliliteres tempóval tölti fel vizelettel. Az elfogyasztott folyadék maradéka addig szépen ellötyög a gyomorban. A vizelési ingert a hólyag alján elhelyezkedő idegsejtek generálják, amikor a folyadék súlya elkezdi nyomni őket. Ez nagyjából egyharmad-fél töltöttségnél kezdődik.

(Intermezzo: a gravitáció hiánya megzavarja a vizelési ingerért felelős receptorokat, ezért súlytalanságban az egyáltalán nem jön létre. Ez történt John Glenn-nel, az egyik korai amerikai űrhajóssal is, aki az első útját a valaha orvosilag dokumentált legepikusabb pisiléssel zárta: a 8 deciliteres ürítés valószínűleg az ember biológiai teljesítőképességének a határán volt.)

A vese működését az agyalapi mirigy szabályozza, az ADH nevű hormon termelésével. Az ADH, teljes nevén antidiuretikus hormon a szervezet vízháztartásának irányítója, kicsit leegyszerűsítve ezzel utasítja az agy a vesét arra, hogy vizet pumpáljon a vérbe, ezzel fenntartsa annak az optimális ásványianyag-koncentrációját, így az egész test ideálisan hidratált állapotát.

Ha szólít a természet, menni kell

És itt jön a képbe a sör, pontosabban az abban levő alkohol. Az alkohol ugyanis nem csak az idegsejtjeink közti kommunikációt zavarja meg, és állítja elő ezzel a részegség állapotát, de az endokrin rendszerünk működésébe, vagyis a hormonháztartásunkba is belepiszkál. Ennek egy csomó hatása van (itt tárgyaltunk ki például egyet közülük), ezek közül számunkra most az a fontos, hogy az agyalapi mirigyet úgy manipulálja, hogy az ADH termelését először lelassítja, aztán teljesen kikapcsolja.

Az eredmény: a vese azt hiszi, hogy a szervezet csodásan hidratált állapotban van, és a rendes működésével veszélyesen felhígítaná a vért. Ahogy egyre kevesebb ADH-t kap, úgy állítja le a saját működését (pontosabban azt a funkcióját, ami a vizeletből kiszipkázza és újrafelhasználja a vizet). A sör víztartalma így gyakorlatilag simán átfolyik a vesén, és gyors ütemben feltölti annyira a húgyhólyagot, hogy beüssön a vizelési inger; akár 10 percenként is. Ennek az eredménye az is, hogy az elfogyasztott sörök mennyiségével párhuzamosan lesz egyre világosabb a vizelet, akár addig a szintig, hogy teljesen átlátszóvá válik – ilyenkor gyakorlatilag tiszta vizet pisil az ember. További következménye a vese becsapásának, hogy az nem végzi a normál funkcióját, vagyis a szervezet dehidratált lesz – ami a másnaposság tüneteinek egyik fő felelőse (a másik az alkohol lebontásából származó acetaldehid enyhe mérgező hatása).

A gyakori vizelést tehát az alkohol az agyalapi mirigy megzavarásával éri el, és elméletileg nem csak sörnél, de mindenféle alkoholos ital fogyasztásánál meg kellene jelennie. Azért tipikusan a sörrel asszociáljuk mégis, mert abban alkohol is van, és elég sokat is fogyaszt az ember belőle egy ültő helyében ahhoz, hogy megtöltse a hólyagját.

The post MIÉRT KELL SÖRÖZÉS KÖZBEN FOLYTON VIZELNI? appeared first on Energy Belvárosi Klub.