A hasi komfort, vagy diszkomfort érzet, akárcsak egy láthatatlan döntőbíró, hatással van az életünkre – és ez a folyamat oda-vissza igaz: az újabban csak “második agyként” aposztrofált gyomrunk állapota hatással van az érzéseinkre, a lelki állapotunkra, így tulajdonképpen mindarra, amit énképként érzékelünk magunkról.

Az, hogy éppen jól, vagy rosszul érezzük magunkat „bélügyileg”, az életmenetünk, a pillanat megélésének képessége, a kitartásunk, a motiváltságunk és nyilvánvalóan az egészségünk szempontjából is fontos tényező.

Már az ókorban is…

Persze nincs új a nap alatt: a bélrendszer egészségéről már az ókorban tudták a kínai, indiai orvosoktól kezdve Hippokratészon keresztül Paracelsusig, hogy amennyiben ott felborul az egyensúly, annak az egész szervezet egészségromlása lehet a következménye. A legutóbbi évek kutatásai meg is erősítették ezt: a legkülönbözőbb pszichés problémák, idegrendszeri megbetegedések, depresszió, egyes autoimmun betegségek, vagy akár az autizmus hátterében is létfontosságú bélflóránk változásai is állnak. Ebből következik, hogy az agynak nagy szüksége van egy egészséges bélrendszer támogatására.

A bélrendszer egészségi állapota ugyanis meghatározza az egész életmenetünket, a folyamatos döntéseinket, a probléma feldolgozási készségünket. Röviden mindazt, amit habitusnak nevezünk, nagyban függ attól, hogy bélügyileg hogyan állunk.

Egy nagyon érdekes egérkísérlet során a fenti állításokat John Cryan ír tudós és csapata is vizsgálta: a kutatócsoport azt a kérdést tette fel, hogy vajon az egerek magatartása változhat-e a hasukon keresztül? Ezért az egércsapatuk felét olyan baktériummal etették, amelyik arról ismert, hogy a bélben megtelepedve jó hatással van az agyra, ez volt a Lactobacillus Rhamnosus JB-1. Ezután az egereket belehelyezték egy vízzel teli edénybe. Az egerek nem érték el a lábukkal az edény alját, így úsztak körbe-körbe, mert nyilvánvalóan ki akartak jutni a szárazföldre. A kérdés az volt: mennyi ideig akar úszni egy egér, hogy a kívánságát (ti. földet érés) valóra váltsa? A „felturbózott” belű egerek tovább és lelkesebben úsztak, mint “depressziós” fajtatársaik, ezzel egyidejűleg a vérükben kevesebb stresszhormont lehetett kimutatni, valamint a memória- és tanulási teszteken is jobban teljesítettek, mint sorstársaik. Miért is olyan fontos ez a felfedezés?

A gyomor, mint „második agy”

A testünk valójában több baktériumból áll, mint a sejtből. Ezt a mindösszesen három milliárd!!! baktériumot nevezik gyűjtőnéven mikrobiómának. A legtöbb ilyen baktérium a bélrendszerünkben található, és rendkívül jelentős szerepet játszanak általános egészségi állapotunkban.

Emellett a szervezetünk második legnagyobb idegsejthálózata is éppen itt, a bélcsatorna falában található.

A bélcsatornában működő idegsejtekben minden, az agyban már régóta ismert ingerületátvivő anyag is megtalálható. Az enterális idegrendszert (ENS) ezért “második agynak” nevezik a kutatók, és valójában ugyanazokból a szövetekből épül fel, mint a központi idegrendszerünk (CNS). A bélfal idegsejtjei között zajló kommunikációt az agyhoz hasonlóan körülbelül harmincféle anyag végzi: a depresszióhoz és hangulatváltozásokhoz kötődő szerotonin (boldogsághormon) 95 százaléka is a beleinkben fordul elő.

A bél, mint entitás

A bél-agynak is nevezett hálózat tehát aktívan kommunikál az aggyal, a bélből érkező jelzések különböző agyterületekre futnak be. De nem mindegyikre. Sohasem jutnak el pl. az agy hátsó részén lévő látókéreghez. Ha nem így lenne, látnánk a képeket arról, ami éppen a belünkben történik. Ahová befutnak, az az insula (sziget), a limbikus rendszer, a prefrontális cortex, az amygdala, a hippocampus. Ezek az agyterületek pedig egy rakás értékes dolgot képviselnek, amit mi emberek a lelki és érzelmei világunk szempontjából meghatározónak tartunk: énkép, erkölcs, szorongás, emlékezet, motiváció… Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a belünk, mint második agyunk irányítja az erkölccsel kapcsolatos megéléseinket, a szorongásainkat, de azt mindenképpen jelenti, hogy annak állapota hatással van azokra.

A legújabb kutatások szerint a bél már nem tekinthető olyan entitásnak, amelynek kizárólagos célja az emésztés különböző aspektusának elősegítése.

Többre hivatott ennél: kulcsfontosságú szerepet játszik a gyulladás és az immunitás szabályozásában is, és folyamatos oda-vissza kommunikációt folytat a nagyagyunkkal. Olyan, mint egy rikkancs a vásárcsarnokban: a teljesen elszigetelt elefántcsonttoronyban élő agyunknak első kézből küldi a nyüzsgő szervezet legfrissebb pletykáit.

Michael Gershon, a Columbia Egyetem orvostudományi centrumának kutatója egy teljes könyvet szentelt a témának, “A második agy” címmel. A szerző több példával is alátámasztja, hogy bizonyos értelemben akár agynak is nevezhetjük a bélidegrendszert. Gondolkodni és tudatos döntéseket hozni nyilvánvalóan nem tudunk ezekkel az idegsejtekkel, “érezni” viszont igen: ezek az érzetek elsősorban az emésztés folyamatát – a táplálék lebontása, a tápanyagok felszívása, majd a salakanyagok ürítése – segítenek szabályozni. A neurogasztroenterológia szakértői azonban ennél többet is állítanak:

bélidegrendszerünk jelentős hatással lehet a hangulatunkra, és szerepe egyáltalán nem hanyagolható el a különféle betegségek kialakulásában.

Érzelmek kontra emésztés

Figyelembe véve, hogy a bél és az agy közötti kölcsönhatás mennyire szoros, világossá vált, hogy az érzelmi és pszichoszociális tényezők a bélben tüneteket okozhatnak. Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor kóros bélműködés lép fel, aminek (látszólag) nincsenek nyilvánvaló fizikai okai.

A funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességek nagy részét “fejben dől el” típusú betegségnek tartják ma is, pontosabban fogalmazva a pszichoszociális tényezők határozzák meg a bél állapotát, valamint a tünetek alakulását. Ez konkrétan azt jelenti: a pszichológiai tényezők (például, ha szorongunk valami miatt, vagy depressziótól szenvedünk) szó szerint hatással lehetnek a fizikai tényezőkre, mint például a béltraktus perisztaltikus mozgására, összehúzódására, annak gyulladására, és egyéb más béltünetre. Gondoljunk csak bele: amikor sokat szorongunk, feszesebben tartjuk magunkat és az izmainkat, így a tudatosan nem érzékelhető bélrendszerünket is.

A mentális egészség hatással van a bélrendszer állapotára

Ennek a tudományos hozzáállásnak viszont van egy olyan hozadéka, amely szerint a gasztroenterológiai megbetegedéseknél szükséges figyelmbe venni a stressz és az érzelmek kezelését is.
Tanulmányok kimutatták: azok a betegek, akiknél pszichológiai alapú megközelítést is alkalmaztak gyógymódként, nagyobb arányú és gyorsabb javulást mutattak a tüneteikkel szemben mint a hagyományos orvosi kezelésben részesülő betegek. A Harvard Egyetemhez tartozó Massachusetts General Hospital és a Beth Israel Deaconess Orvosi Központ egy tanulmányában megállapította, hogy a meditáció jelentős és pozitív hatással lehet az irritábilis bél szindrómára és egyéb gyulladásos bélbetegségekre.

A folyamat visszafelé is igaz: a gyenge bélrendszer neurológiai és neuropszichiátriai rendellenességeket okozhat.

Az eddig rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján feltételezhető, hogy a bélflóránk zavarai a sclerosis multiplex, az autizmus spektrum zavarok és a Parkinson-kór megjelenésével kéz a kézben járnak. Ezek a betegségek ugyanis potenciálisan összefüggésbe hozhatóak azokkal a gyulladásos állapotokkal, amelyeket a bél mikrobális egyensúlyhiánya is okozhat. Az életkorral összefüggő bélflóra változás és az Alzheimer-kór között pedig további összefüggéseket is észleltek.

Azok vagyunk, amit megeszünk?

A kérdés jogos, de semmiképpen sem ilyen egyszerű. Tudományos kísérletek igazolják például hogy a négy héten át tartó napi natúr joghurt fogyasztása nyugodtabbá teszi az embereket. Miért? Mert a joghurtban található probiotikumok kedvezően hatnak a bélflóránk állapotára. Nem véletlenül annyira slágertermék a probiotikum mostanában – állítólag pozitív hatással vannak arra is, hogy nehéz élethelyzetekben könnyebben lendüljünk át a problémáinkon. (A magyar nyelv még mindig csodálatos: a “tojni rá” szleng itt bensőséges kapcsolatba kerül a joghurtkultúrával.) A kiegyensúlyozott táplálkozás tehát adott, ezzel tehetünk igazán sokat a mentális jóllétért, de mindent azért mégsem. Hiszen bármennyire is harmonikus és személyre szabott az étkezésünk, ha a munkánk vagy esetleg a párkapcsolatunk meglehetősen stresszes, akkor a mentális nehézségek mellett bizonyára emésztési problémák is egyszerre lépnek fel. A kettő kéz a kézben jár, csupán egy dolog lényeges: az agyunk akkor tud igazán jól működni, ha közben a bél-agyunkban is minden rendben.

Az elmúlt évezredekben felfedeztük a világot, más bolygókat, lassan feltérképezzük a csillagrendszerünket. Eljött hát az ideje, hogy a nagyvilágból elinduljunk a bennünk élő kis világ felé is. A bélrendszerünk, mint belső kontinens, még számtalan felfedezésre váró meglepetést tartogathat a jövőben.

Forrás:pszichoforyou

Giulia Enders: Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Könyvkiadó 2014.

Mindful.org

The post Egy bensőséges kapcsolat: a bél-agy esete az idegrendszerünkkel appeared first on Energy Belvárosi Klub.

Nem az emberé a testében fellelhető sejtek és gének többsége, az albérlők tömegét és jelentőségét mégis csak napjainkban kezdik felfedezni.A szellemeket okolták az emberek, amikor még nem volt tudományos magyarázat arra, amit nem értettek. Érdemes ellenállni annak a kísértésnek, hogy a szellemek helyére a mikrobiomot ültessék – figyelmeztette tudóstársait William Hanage, a bostoni Harvard Egyetem járványkutató professzora tavaly nyáron a Nature hasábjain.

Okkal, hiszen az emberek beleiben honos apró élőlények együttesét alig néhány éve kutatják komolyan, de máris kiderült, hogy több betegség és állapot – köztük az elhízás, az autizmus, a cukorbetegség, a depresszió, sőt akár bizonyos típusú rosszindulatú daganatok – kialakulását befolyásolhatja. Pedig a kutatóknak egyelőre több a kérdésük, mint a válaszuk azzal a másfél–két kilónyi élőlénnyel kapcsolatban, amelyeket mindenki magában és magán hurcol.

A számok meghökkentőek. A mikrobák (mikroszkopikus apró élőlények) sejtjeiből tízszer annyi van az emberi testben, mint annak saját sejtjei, csak jóval kisebbek, ezért össztömegük a kétkilós határon belül marad. Az apróságoknak összesen 150-szer annyi génjük van, mint gazdájuknak, az embernek. Az emésztőrendszer 100 billió albérlőnek ad szállást. Az apró élőlények nagy többsége baktérium, melléjük gombák és a közvélemény által kevésbé ismert archeák (egyszerű egysejtűek) is felsorakoznak. Nagyjából egy százalékuk nem a bélrendszerben, hanem az emberi szervezet más helyein, például a bőrön lakik. A mikroba és a genom szó összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már egyenesen az emberi szervek közé sorolnák, mert mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is. Sőt akad olyan – vitatott – nézet is, a hologenom elmélete, amely szerint az evolúció eredményének nem is az emberi szervezetet, hanem az ember és a mikrobiom együttesét kellene tekinteni.

Bélflóráról korábban is lehetett hallani (az elnevezés kissé téves, elvégre nem „növényzetről” van szó), s közismertek a probiotikumok is, éspedig nem csak a sokat reklámozott joghurtok révén. Már a belek lakóiról alkotott korábbi ismeretek alapján is tudták, hogy vannak hasznos mikrobák, amelyek hiányát pótolni kell – ezért adtak probiotikumokat, leginkább hasmenés ellen vagy antibiotikum-kúra után. Mégis, a mikrobiom kutatása csak az utóbbi években kezdődött. Az új keletű lelkesedés előzménye, hogy egy új genetikai vizsgálati módszer, a DNS-szekvenálás hatalmas fejlődése és olcsóbbá válása tette csak lehetővé a mikrobiom részletesebb feltárását. Korábban ez reménytelen volt, mert a szóban forgó mikrobák többsége a hagyományos módszerrel, azaz laboratóriumban kitenyésztve nem vizsgálható, ezek az élőlények az emberi testen kívül nem is élnek meg. Jellemző, hogy az orvosi publikációk legnagyobb nemzetközi adatbázisa, a Pubmed szerint 2004-ben 14, 2014-ben viszont már majdnem 3700 cikk foglalkozott a mikrobiommal.

Az új felismerések közé tartozik, hogy a mikrobiom személyre szabott – bár az túlzás, hogy ez az eltérés az ujjlenyomathoz hasonló egyedi azonosításra is alkalmas lenne. Nem mond ellent a nagy változatosságnak, hogy 2011-ben Peer Bork mikrobiológus vezetésével heidelbergi kutatók három fő béltípust azonosítottak annak alapján, hogy melyik baktériumcsalád alkotja a benti lakosság többségét. Ezek a típusok megtalálhatóak mindegyik földrészen, és egyelőre nem értik, hogy milyen tényezők okozzák a kialakulásukat.

Különbség az ujjlenyomathoz képest, hogy a mikrobiom gyorsan változhat, ha az ember más környezetbe kerül vagy antibiotikumot kap, és többnyire visszaváltozik, amikor az utazó hazaérkezik vagy a kúra véget ér. Mások azt mutatták ki, hogy az egy háztartásban lakóknak többé-kevésbé hasonlít egymásra a mikrobiomja. A hasonlóság ugyanakkor nem teljes, még ikreknél sem. Az apró albérlők megjelenése a születés perceiben kezdődik – a császármetszéssel világra jövőknél másképp, mint azoknál, akik végigjárják a szülőcsatornát –, és a nagyjából végleges lakóközösség kialakulása évekig tart.

A mikrobiom szerepe azért is fontosnak tűnik, mert a belek ideghálózata az agyéhoz foghatóan összetett, olyannyira, hogy akadnak, akik bélagyról vagy – Michael Gershon amerikai biológus 1998-ban megjelent könyvének címe alapján – második agyról beszélnek. Egy 2013-as kísérletből az derült ki, hogy egy bizonyos baktériumkeverék négyheti fogyasztása változást idézett elő az agy fájdalom- és érzelemközpontjában. Ez csak egy példája annak, hogy a kutatók azt sejtik: a mikrobiom változása miatt valamit „üzenhet” a bél az agynak – derül ki Giulia Enders Bélügyek című könyvéből (lásd Könnyen emészthető című írásunkat).

A civilizációs betegségek és a mikrobiom között véltek összefüggést felfedezni azok az amerikai kutatók, akik májusban tették közzé: a venezuelai dzsungelban elszigetelten élő janomami törzs tagjainak szervezetében több baktériumfajta lakozik, mint az eddig vizsgált bármelyik, más helyen élő emberében. Ha ez így van, elképzelhető, hogy a civilizációs ártalmaknak kitett emberek egészsége javítható lenne az ősi mikrobiom helyreállításával, amihez ezek az őserdei minták is támpontot adhatnának.

A hangzatos mikrobiom-zendülés címszóval jellemezte januárban a Biology Direct című folyóiratban Rózsa Lajos, Apari Péter és Müller Viktor azt az új elméletüket, mely szerint a szervezet lakói megérzik a halál közeledtét. Ennek hatására beszüntetik az addigi együttélést, és helyette – saját maguk utolsó, gyors feltáplálása érdekében – a gazdájuk ellen fordulnak. A hipotézis szerint a különösebb betegség (látszólag ok) nélküli elhalálozások egy része is a mikrobiommal lenne magyarázható.

Könnyen emészthető

„A böfögés vagy a szellentés talán undorítónak hat, de az ezeket kísérő mozgás olyan finom, mint egy balett-táncosnőé.” Ami pedig a vékonybelet illeti: „Komor alagút helyett valami teljesen másra bukkan az ember: fénylik, mint a bársony, nedves, rózsaszínű, és valahogy finom kinézetű.” Aki ilyen szeretettel ír az emésztéshez fűződő tabukról, nem más, mint egy német orvostanhallgató, az ottani könyvpiac sztárja, az ismeretterjesztés ritka tehetsége. Giulia Enders 2012-ben lett híres, a fiatal kutatók vetélkedőjén, a Science Slam egyik rendezvényén, ahol a résztvevők győztesnek választották maguk közül, tízperces előadása nyomán pedig egy kiadó megrendelte tőle a könyvet. Jó érzékkel: az eredetiben Darm mit Charme (körülbelül: A bájos bél) című, 2014-es munka, amely magyarul most jelent meg Bélügyek címmel, Németországban már több mint egymillió példányban fogyott el, és a nem szépirodalmi kategóriában az év könyve lett. A könyv kaki-puki témákkal indul, de aztán életviteli tanácsoktól a mikrobiomkutatás érdekességeiig sorra veszi mindazt, amit az emésztésről tudni érdemes. A szórakoztató olvasmány mögött komoly munka rejlik. A terjedelmes irodalomjegyzékből ráadásul az is kiderül, hogy a szerző a legfrissebb kutatási eredményeket is beillesztette munkájába. A doktori disszertációját most író, az egyetem után gasztroenterológusnak készülő diáklány nem is titkolja, hogy másképp képzeli el a tudomány és az átlagemberek viszonyát, mint idősebb pályatársainak egy része: „Néha megrémít, ha a tudósok zárt ajtók mögött vitatkoznak – anélkül hogy a nyilvánosságot tájékoztatnák.” Forrás: HVG.hu Instant Tudomány /Bedő Iván/

The post Mikrobiom: a betegség és egészség új kulcsa appeared first on Energy Belvárosi Klub.

Nem az emberé a testében fellelhető sejtek és gének többsége, az albérlők tömegét és jelentőségét mégis csak napjainkban kezdik felfedezni.

A szellemeket okolták az emberek, amikor még nem volt tudományos magyarázat arra, amit nem értettek. Érdemes ellenállni annak a kísértésnek, hogy a szellemek helyére a mikrobiomot ültessék – figyelmeztette tudóstársait William Hanage, a bostoni Harvard Egyetem járványkutató professzora tavaly nyáron a Nature hasábjain. Okkal, hiszen az emberek beleiben honos apró élőlények együttesét alig néhány éve kutatják komolyan, de máris kiderült, hogy több betegség és állapot – köztük az elhízás, az autizmus, a cukorbetegség, a depresszió, sőt akár bizonyos típusú rosszindulatú daganatok – kialakulását befolyásolhatja. Pedig a kutatóknak egyelőre több a kérdésük, mint a válaszuk azzal a másfél–két kilónyi élőlénnyel kapcsolatban, amelyeket mindenki magában és magán hurcol.

A számok meghökkentőek. A mikrobák (mikroszkopikus apró élőlények) sejtjeiből tízszer annyi van az emberi testben, mint annak saját sejtjei, csak jóval kisebbek, ezért össztömegük a kétkilós határon belül marad. Az apróságoknak összesen 150-szer annyi génjük van, mint gazdájuknak, az embernek. Az emésztőrendszer 100 billió albérlőnek ad szállást. Az apró élőlények nagy többsége baktérium, melléjük gombák és a közvélemény által kevésbé ismert archeák (egyszerű egysejtűek) is felsorakoznak. Nagyjából egy százalékuk nem a bélrendszerben, hanem az emberi szervezet más helyein, például a bőrön lakik. A mikroba és a genom szó összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már egyenesen az emberi szervek közé sorolnák, mert mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is. Sőt akad olyan – vitatott – nézet is, a hologenom elmélete, amely szerint az evolúció eredményének nem is az emberi szervezetet, hanem az ember és a mikrobiom együttesét kellene tekinteni.

Bélflóráról korábban is lehetett hallani (az elnevezés kissé téves, elvégre nem „növényzetről” van szó), s közismertek a probiotikumok is, éspedig nem csak a sokat reklámozott joghurtok révén. Már a belek lakóiról alkotott korábbi ismeretek alapján is tudták, hogy vannak hasznos mikrobák, amelyek hiányát pótolni kell – ezért adtak probiotikumokat, leginkább hasmenés ellen vagy antibiotikum-kúra után. Mégis, a mikrobiom kutatása csak az utóbbi években kezdődött. Az új keletű lelkesedés előzménye, hogy egy új genetikai vizsgálati módszer, a DNS-szekvenálás hatalmas fejlődése és olcsóbbá válása tette csak lehetővé a mikrobiom részletesebb feltárását. Korábban ez reménytelen volt, mert a szóban forgó mikrobák többsége a hagyományos módszerrel, azaz laboratóriumban kitenyésztve nem vizsgálható, ezek az élőlények az emberi testen kívül nem is élnek meg. Jellemző, hogy az orvosi publikációk legnagyobb nemzetközi adatbázisa, a Pubmed szerint 2004-ben 14, 2014-ben viszont már majdnem 3700 cikk foglalkozott a mikrobiommal.

Az új felismerések közé tartozik, hogy a mikrobiom személyre szabott – bár az túlzás, hogy ez az eltérés az ujjlenyomathoz hasonló egyedi azonosításra is alkalmas lenne. Nem mond ellent a nagy változatosságnak, hogy 2011-ben Peer Bork mikrobiológus vezetésével heidelbergi kutatók három fő béltípust azonosítottak annak alapján, hogy melyik baktériumcsalád alkotja a benti lakosság többségét. Ezek a típusok megtalálhatóak mindegyik földrészen, és egyelőre nem értik, hogy milyen tényezők okozzák a kialakulásukat.

Különbség az ujjlenyomathoz képest, hogy a mikrobiom gyorsan változhat, ha az ember más környezetbe kerül vagy antibiotikumot kap, és többnyire visszaváltozik, amikor az utazó hazaérkezik vagy a kúra véget ér. Mások azt mutatták ki, hogy az egy háztartásban lakóknak többé-kevésbé hasonlít egymásra a mikrobiomja. A hasonlóság ugyanakkor nem teljes, még ikreknél sem. Az apró albérlők megjelenése a születés perceiben kezdődik – a császármetszéssel világra jövőknél másképp, mint azoknál, akik végigjárják a szülőcsatornát –, és a nagyjából végleges lakóközösség kialakulása évekig tart.

A mikrobiom szerepe azért is fontosnak tűnik, mert a belek ideghálózata az agyéhoz foghatóan összetett, olyannyira, hogy akadnak, akik bélagyról vagy – Michael Gershon amerikai biológus 1998-ban megjelent könyvének címe alapján – második agyról beszélnek. Egy 2013-as kísérletből az derült ki, hogy egy bizonyos baktériumkeverék négyheti fogyasztása változást idézett elő az agy fájdalom- és érzelemközpontjában. Ez csak egy példája annak, hogy a kutatók azt sejtik: a mikrobiom változása miatt valamit „üzenhet” a bél az agynak – derül ki Giulia Enders Bélügyek című könyvéből (lásd Könnyen emészthető című írásunkat).

A civilizációs betegségek és a mikrobiom között véltek összefüggést felfedezni azok az amerikai kutatók, akik májusban tették közzé: a venezuelai dzsungelban elszigetelten élő janomami törzs tagjainak szervezetében több baktériumfajta lakozik, mint az eddig vizsgált bármelyik, más helyen élő emberében. Ha ez így van, elképzelhető, hogy a civilizációs ártalmaknak kitett emberek egészsége javítható lenne az ősi mikrobiom helyreállításával, amihez ezek az őserdei minták is támpontot adhatnának.

A hangzatos mikrobiom-zendülés címszóval jellemezte januárban a Biology Direct című folyóiratban Rózsa Lajos, Apari Péter és Müller Viktor azt az új elméletüket, mely szerint a szervezet lakói megérzik a halál közeledtét. Ennek hatására beszüntetik az addigi együttélést, és helyette – saját maguk utolsó, gyors feltáplálása érdekében – a gazdájuk ellen fordulnak. A hipotézis szerint a különösebb betegség (látszólag ok) nélküli elhalálozások egy része is a mikrobiommal lenne magyarázható.

Könnyen emészthető

„A böfögés vagy a szellentés talán undorítónak hat, de az ezeket kísérő mozgás olyan finom, mint egy balett-táncosnőé.” Ami pedig a vékonybelet illeti: „Komor alagút helyett valami teljesen másra bukkan az ember: fénylik, mint a bársony, nedves, rózsaszínű, és valahogy finom kinézetű.” Aki ilyen szeretettel ír az emésztéshez fűződő tabukról, nem más, mint egy német orvostanhallgató, az ottani könyvpiac sztárja, az ismeretterjesztés ritka tehetsége. Giulia Enders 2012-ben lett híres, a fiatal kutatók vetélkedőjén, a Science Slam egyik rendezvényén, ahol a résztvevők győztesnek választották maguk közül, tízperces előadása nyomán pedig egy kiadó megrendelte tőle a könyvet. Jó érzékkel: az eredetiben Darm mit Charme (körülbelül: A bájos bél) című, 2014-es munka, amely magyarul most jelent meg Bélügyek címmel, Németországban már több mint egymillió példányban fogyott el, és a nem szépirodalmi kategóriában az év könyve lett. A könyv kaki-puki témákkal indul, de aztán életviteli tanácsoktól a mikrobiomkutatás érdekességeiig sorra veszi mindazt, amit az emésztésről tudni érdemes. A szórakoztató olvasmány mögött komoly munka rejlik. A terjedelmes irodalomjegyzékből ráadásul az is kiderül, hogy a szerző a legfrissebb kutatási eredményeket is beillesztette munkájába. A doktori disszertációját most író, az egyetem után gasztroenterológusnak készülő diáklány nem is titkolja, hogy másképp képzeli el a tudomány és az átlagemberek viszonyát, mint idősebb pályatársainak egy része: „Néha megrémít, ha a tudósok zárt ajtók mögött vitatkoznak – anélkül hogy a nyilvánosságot tájékoztatnák.” Forrás: HVG.hu Instant tudomány/Bedő Iván/ Egyre nagyobb szerepe lesz a mindennapi életünkben a probiotikumok fogyasztásának, az immunrendszer megfelelő működése érdekében. Az Energy cég termékei közül a Probiosan és a Probiosan Inovum terméknek.

The post Mikrobiom: a betegség és egészség új kulcsa appeared first on Energy Belvárosi Klub.

Hasmenést több-kevesebb alkalommal mindenki tapasztal élete során. Különösen, ha gyakran nem figyel oda arra, mire érzékeny a gyomra, vagy nem ügyel a kellő higiéniára.

Bakteriális fertőzés esetén gyakori, hogy az orvos antibiotikumos kúrát javasol, de miközben az antibiotikum gyógyít, sajnos hasmenést is előidézhet.

A hasmenés nem játék, még ha sokan meg is vannak győződve arról, hogy rövid időn belül elmúlik. Kezelni kell, hiszen igen veszélyes lehet, különösen a gyermekeknél.

A hasmenés két típusa

Hasmenéskor olyan a széklet, mintha csak vizet ürítenénk. A hangsúly ilyenkor sokkal inkább a laza állagra helyeződik, s nem arra, hogy hányszor kellett aznap vécére mennünk. A hasmenés lehet akut, azaz heveny és krónikus. Utóbbi esetben akár egy hónapig is eltart a probléma, mert a bélrendszerben gyulladás alakul ki.

Ha akut a hasmenés, általában baktérium, vírus vagy egyéb kórokozó váltja ki és maximum 14 napig tart. Ilyet okozhatnak a különféle, ismert baktériumok, így a Salmonella vagy a Campylobacter.

Hasonló hosszúságú hasmenés köszönhető az antibiotikumoknak, mivel a bélflóra egyensúlya felborul. Az antibiotikum kúra ugyanis azt jelenti, hogy a kórokozók mellett a normál bélflórát kialakító baktériumok is pusztulnak – ezeket valamilyen módon pótolni szükséges. Például probiotikumokkal, amelyek megfelelő mennyiségű mikroorganizmussal támogatják a bélflóránkat. Feltöltik a béltraktust jótékony baktériumokkal, ezzel megóvják azt és fokozzák az immunrendszer működését.

De miért is olyan veszélyes a hasmenés?

Mivel a hasmenés során nagy mennyiségű vizet veszít a szervezet, nemcsak víz- hanem ionhiány is felléphet. Különösen a kisgyermekeknél jelent veszélyt a helyzet, ugyanis az ő testükben nagyobb a víz aránya, mint egy felnőttében.

Nem kérdés tehát, hogy elsősorban a vizet kell pótolni hasmenés esetén a szervezetben.

Kiemelkedő fontosságú azonban hasmenéskor a probiotikumok alkalmazása is. Ezek ugyanis nemcsak a megelőzésben játszanak szerepet – ezért érdemes őket szedni például idegen országba utazás előtt -, hanem kiegészítő kezelésként is: hasmenéskor a probiotikumokat alkalmazzák a terápiák mellett.

A probiotikumok lehetnek baktérium- és élesztőgomba alapú készítmények. S noha hatékonyságuk azonos, hasmenéskor a probiotikumok közül ez utóbbit ajánlott használni. Az élesztőgomba-alapú, azaz Saccharomyces boulardii alapú probiotikus gyógyszerkészítmény megelőzi a hasmenést, de a kezelésére alkalmazott terápiát is kitűnően kiegészíti.

Hasmenéskor az élesztőgomba-alapú probiotikumot ráadásul a felnőttek mellett már gyermekek is használhatják, 2 éves kor felett nekik is nyugodtan adhatjuk.

Forrás: Napidoktor.hu

Az Energy termékei közül hasmenés esetén a Drags Imun alkalmazása segít, valamint fontos kiegészítője a Probiosan  és a Probiosan Inovum caps

The post Miért fontos hasmenéskor a probiotikum? appeared first on Energy Belvárosi Klub.

Hasmenést több-kevesebb alkalommal mindenki tapasztal élete során. Különösen, ha gyakran nem figyel oda arra, mire érzékeny a gyomra, vagy nem ügyel a kellő higiéniára.

Bakteriális fertőzés esetén gyakori, hogy az orvos antibiotikumos kúrát javasol, de miközben az antibiotikum gyógyít, sajnos hasmenést is előidézhet.

A hasmenés nem játék, még ha sokan meg is vannak győződve arról, hogy rövid időn belül elmúlik. Kezelni kell, hiszen igen veszélyes lehet, különösen a gyermekeknél.

A hasmenés két típusa

Hasmenéskor olyan a széklet, mintha csak vizet ürítenénk. A hangsúly ilyenkor sokkal inkább a laza állagra helyeződik, s nem arra, hogy hányszor kellett aznap vécére mennünk. A hasmenés lehet akut, azaz heveny és krónikus. Utóbbi esetben akár egy hónapig is eltart a probléma, mert a bélrendszerben gyulladás alakul ki.

Ha akut a hasmenés, általában baktérium, vírus vagy egyéb kórokozó váltja ki és maximum 14 napig tart. Ilyet okozhatnak a különféle, ismert baktériumok, így a Salmonella vagy a Campylobacter.

Hasonló hosszúságú hasmenés köszönhető az antibiotikumoknak, mivel a bélflóra egyensúlya felborul. Az antibiotikum kúra ugyanis azt jelenti, hogy a kórokozók mellett a normál bélflórát kialakító baktériumok is pusztulnak – ezeket valamilyen módon pótolni szükséges. Például probiotikumokkal, amelyek megfelelő mennyiségű mikroorganizmussal támogatják a bélflóránkat. Feltöltik a béltraktust jótékony baktériumokkal, ezzel megóvják azt és fokozzák az immunrendszer működését.

De miért is olyan veszélyes a hasmenés?

Mivel a hasmenés során nagy mennyiségű vizet veszít a szervezet, nemcsak víz- hanem ionhiány is felléphet. Különösen a kisgyermekeknél jelent veszélyt a helyzet, ugyanis az ő testükben nagyobb a víz aránya, mint egy felnőttében.

Nem kérdés tehát, hogy elsősorban a vizet kell pótolni hasmenés esetén a szervezetben.

Kiemelkedő fontosságú azonban hasmenéskor a probiotikumok alkalmazása is. Ezek ugyanis nemcsak a megelőzésben játszanak szerepet – ezért érdemes őket szedni például idegen országba utazás előtt -, hanem kiegészítő kezelésként is: hasmenéskor a probiotikumokat alkalmazzák a terápiák mellett.

Forrás: Napidoktor.hu 

Megjegyzés: Az Energy készítményeiből a Probiosan , és a Probiosan Inovum caps a megfelelő készítmény a hasmenés által okozott károk helyreállítására./Németh Imre klubvezető/

The post Miért fontos hasmenéskor a probiotikum? appeared first on Energy Belvárosi Klub.

A probiotikumok szedését az általános egészség fokozására sokáig alábecsülték. Tény azonban, hogy a bélflórának óriási befolyása van mind a pszichés, mind a mentális egészségre. A bennünk élő bélbaktériumok nemcsak az immunrendszerünket, hanem az érzelmeinket is irányítják. Ha a bélrendszer az egészségtelen életmód miatt meggyengül, hemzsegnek benne a káros mikroorganizmusok, és elnyomják a hasznos bélbaktériumokat – felborul az egyensúly a bélben. Védekezőerőnk csökken, és a kórokozóknak könnyű dolguk van. Segítséget a probiotikumok nyújthatnak.

A probiotikumok barátságos baktériumok, amelyek – ha egészségesek vagyunk – a beleinkben élnek. Ott ügyelnek arra, hogy a káros baktériumokat és gombákat kordában tartsák, és mi jól érezhessük magunkat. Csak ha a jó baktériumok megtizedelődnek, akkor vesszük észre, mit tettek, amíg még itt voltak.

Hirtelen elkapunk minden fertőzést, allergiánk lesz vagy élelmiszer-intoleranciánk, gombás betegségekben és bőrproblémákban szenvedünk, puffadunk és magasak a koleszterinértékeink, ráadásul egyre teltebbek leszünk. Bár ezek a panaszok nagyon különbözőnek tűnnek, mégis mindegyiknek lehet ugyanaz az oka: egy egyensúlyából kikerült bélflóra.

A diszbiózis gyakran a kedvezőtlen, szénhidrátban gazdag és ugyanakkor rostban szegény táplálkozás következtében jön létre, ami ezen kívül sok készételt és kétes italokat (üdítők, alkohol, kávé stb.) tartalmaz. Diszbiózis alakul ki továbbá minden antibiotikumszedésnél – akár fogászati probléma, orrmelléküreg-gyulladás vagy hólyaggyulladás kezelésére történik.

Az antibiotikumok sajnos megbízhatóan elpusztítják a bélbaktériumokat, és megteremtik annak feltételeit, hogy a nyavalya tegye a dolgát.

Inkább előzzük ezt meg! Ha antibiotikumot kell szednünk, akkor lássuk el magunkat utána jó minőségű probiotikummal, és így építsük fel újra bélflóránkat. Krónikus panaszoktól szenvedünk? Akkor törődjünk a bélflóránkkal. Ez a jó közérzetünk alapja!
Soha nem építenénk házat alap nélkül. Az egészségünk is újra és újra kudarcot vall, ha nem azzal kezdjük, hogy rendes alapot – bélflórát – építünk.

10 érv a probiotikumok mellett:

A probiotikumok javítják az immunreakciót.
Az erős immunrendszer következménye, hogy kevésbé leszünk hajlamosak allergiás megbetegedésekre.
Probiotikum szedésével enyhíthetők az ételintoleranciák is.
A probiotikumok visszaszoríthatják a fekélyeket és egyéb bélbetegségeket.
Az egészséges bélflóra könnyebben kivédheti az egészségtelen élelmiszerek következményeit.
Egészséges bélflóra mellett nincs esélyük a gombás fertőzéseknek.
Az egészséges bélflóra a rákmegelőzésben is segít.
A probiotikumok képesek megvédeni a bőrt az UV-sugarak káros hatásaitól, mivel aktiválják a bőr immunrendszerét.
A probiotikumok védenek az antibiotikumok káros hatásaitól.
A probiotikumok segíthetnek mentális és neurológiai panaszok ellen is: akár az autizmus tüneteit is enyhíthetik.

Az ENERGY  a Probiosan ,és a Probiosan Inovum készítményét ajánlja a diszbiózis megszüntetésére.

The post Miért szedjünk rendszeresen probiotikumokat? appeared first on Energy Belvárosi Klub.