Nálunk ehhez képest csekély múltra tekinthet vissza, sokszor inkább csak divat, mint életfelfogás. Lényege, pedig sajnos éppúgy elsekélyesedhet a lelkünkben, mint a keresztényi szereteté, ha nem mutatunk felé eléggé mély érdeklődést. Vajon mi mindent rejt ez az első látásra egyszerű szimbólum?

A kínai filozófiában a Jin és a Jang jel először a Ji King-ben (Változások Könyve) szerepel, kb. i.e. 1250 körül. A jin jel jelentése: a hegy árnyékos oldala, a jang jel jelentése pedig: a hegy napos oldala.

Kettejük dinamikus együttműködése a mindenség egysége és egyensúlya. Önmagában egyik sem értelmezhető, sem energiaként, sem anyagként nem nyilvánul meg. A Sárga Császár Belgyógyászati könyve szerint

„a jin és a jang megkülönböztethető, de el nem választható”.

Azt hiszem ez egy roppant fontos megállapítás és nagyon elgondolkodtató. A jint és a jangot külön- külön könnyen megértjük, hiszen mi magunk is a dualitás világában élünk. Azt, hogy a világegyetem kettévált nőre és férfira, sötétre és világosra, hidegre és melegre, kerekre és szögletesre, vízszintesre és függőlegesre, stb., látjuk, érezzük, tapasztaljuk. De vajon látjuk-e, ezen rendszerek, minőségek, létformák fentebb említett szoros összefüggését is?

Megkülönböztethető, de el nem választható. Bevallom én minden igyekezetem ellenére, sokszor elfeledkezem erről az ősi bölcsességről. Minősítek, ez ezért jó, az meg azért rossz, ez ezért kell, az azért nem kell. Valójában önmagában semmi nem lehet jó vagy rossz, az egész viszonyrendszer és nézőpont kérdése.

A mi nézőpontunkkal ellentétben a kínaiak azt mondják, hogy az adott dolog túlságosan eltávolodott az egyensúlyi állapottól. Teendő: támogassuk meg az ellentétpárjával, hogy újra a harmónia felé közelítsen. Ezt a felfogást alkalmazzák az életük minden területén, az orvoslástól az étkezésen át a mezőgazdasági munkákon keresztül mindenhol. Náluk például az orvost is addig tartják nagy becsben és fizetnek a munkájáért, amíg képes az emberi szervezet harmóniáját megőrizni, a testet és lelket egészségben tartani.

És mindez nemes egyszerűséggel ott van a jin és jang szimbólumban.

Erő, dinamizmus, lendület, kibontakozás, befogadás, elmélyülés, együttműködés, összhang és egység hullámzó váltakozása ez bennünk és a körülöttünk lévő világban. Az állandó változás, a dolgok, gondolatok, érzések, kapcsolatok folyamatos egymásba folyása, pedig végigkíséri az életünket. Természetes, még ha paradoxul hangzik is, hogy a dolgok egymás mellett, de mégis egymásban léteznek, az egyik a másik forrása és csírája. Vagyis megvan bennünk és körülöttük mindaz, ami az egészségünk és boldogságunk megőrzéséhez szükséges.

Egy kis tudatos odafigyeléssel mi is hasznosíthatjuk az életünkben a jin és a jang filozófia lényegi motívumát. Valószínűleg a keleti tanok részletes ismerete nélkül is ráeszmélhetünk, hogy a második tábla csokoládé nem feltétlenül tesz jót a fogyókúránknak, hogy a napok óta tartó stressz kikészíti az idegeinket, hogy a felgyülemlett méreganyagok megbetegítik a szerveinket, hogy a szeretet nem kimutatása gyengíti a párkapcsolatunkat, és még sorolhatnám a példákat oldalakon keresztül.

Ehelyett befejezem ezt a gondolatmenetet, abban a reményben, hogy bennetek most kezdődik egy másik ennek csírájából. S talán tovább tanulmányozzátok a jin és a jang szimbólumot, vagy bármely más bölcsességet, ami a testi-lelki egészségeteket szolgája majd.

Forrás: Rejtélyek Szigete