Nyugaton, ha csak meghallják azt a szót, hogy kínai orvoslás, az emberek egyből az akupunktúrára és az akupresszúrás masszázsra gondolnak. Bár az akupunktúra a kínai orvoslásnak csak egy része, de annak egy sarkalatos pontját testesíti meg, nevezetesen: a meridiántant.

A kínai orvoslás szerves egésznek tekinti az embert, a kínai és a nyugati orvoslás egészen máshogy vélekedik az emberi szervekről, pl.: a kínai orvoslásban ha „szív”-ről beszélünk, az nem csak a puszta húsvér szívet jelöli, hanem a teljes„szívmeridián-hálózatot”. Ennek megfelelően a HKO-ban használt 5 szerv kifejezésből mindegyik szerv egy meridiánrendszert jelöl, van szívrendszer, májrendszer, léprendszer, veserendszer, tüdőrendszer. A meridiánok átszövik az egész testet. De mik is azok a meridiánok? Közérthetően szólva az emberi testnek az az úthálózata, ahol a qi (chi) és vér közlekedik, a testen megtalálható kívül-belül, fent és lent. Ha a testet egy több emeletes házként képzeljük el, akkor a meridiánok a falban húzódó elektromos vezetékekhez hasonlíthatóak. Ezen a hálózaton múlik, hogy van-e vagy nincs világítás a házban. A testünkben is, ha nincs átjárás a meridiánokban, akkor a qi és a vér nem jut el a kívánt mennyiségben a szervekhez és megbetegszünk.
A jelenleg birtokunkban álló, minden részletében komplett meridiántan a 2500 évvel ezelőtt összeállított, kínai nemzeti kincs, „Sárga Császár belső könyve”-ből ered. A könyv azt írja, hogy meridiánok a születés, az élet, a betegség és a gyógyulás kulcsa. Tüzetesen leírja a meridiánok lefutását a testen, összegzi, miként haladnak a meridiánok befelé az 5 szerv felé, kifelé a test minden irányában, beleértve a végtagokat, érzékszerveket, egészen a legapróbb csontokig.

Pontosan a meridiánok azok, amelyek összefűzik a test különböző részeit és csodával határos módon megtöltik élettel. Mi több, a meridiánokban áramló erő csak az élő szervezetben létezik, akárcsak az elektromosság, ha az elektromos berendezés működik, tudod, hogy van áram, de szabad szemmel mégsem látod.
A „Sárga Császár belső könyve”-ben lejegyzett gyógynövényeket mindössze 5 íz szerint csoportosították, ráadásul a legtöbbjük hétköznapi táplálék. Ez annak tudható be, hogy abban az időben nem a gyógyfüvek hanem az akupunktúra és a masszázs voltak a gyakori kezelési eljárások. A kor embere ha megbetegedett, tudta, hogyha valamelyik meridiánja eldugult, az biztos, hogy reakciót vált ki a teste valamelyik területén. Masszázzsal, akupunktúrával, guashaval (kínai kaparásos terápia), alkoholos italok, az ún. „laojiu” itatásával feloldották a dugulást a meridiánban, a qi–vér szabadon ismét szabadon áramolhatott és az illető magától meggyógyult. Így nézett ki a legkorábbi, meridiántanon alapuló kínai egészségmegőrzés.

A kínai orvoslás szerint a meridiánok és az akupontok természetes jeladóként működnek a betegség és a szervezet között. Ezen az elven alapszik a qigong (csikung), bizonyos harcművészeti stílusok (pl. a tai ji) és az yijinjing [hasonló a qigonghoz, a harcművészetre felkészítő erősítő gyakorlatok]. A kínai orvosok gyakorlati tapasztalata, hogy a legtöbb embernek pangás van valamelyik meridiánjában. „Akkor fáj, ha nem jár, ha jár, akkor nem fáj.” – tartja a kínai mondás, a „jár” szó alatt a meridián átjárhatóságát értve [kínaiul a mondás jobban hangzik, a jár-fáj szótagok ejtése ugyanaz, csak más hangsúllyal], ha a qi–vér keringés megakad, akkor jelentkezik a fájdalom vagy egyéb kellemetlen érzés. A kínai orvos amint az akupontok ingerlésével és a meridiánok haladási irányának megfelelő massázzsal megnyitja a meridiánokat, minden baj megszűnik vagy enyhül.
A már kialakult betegség mellett, a meridiánok és az akupontok ingerlése gyógyíthatja a „lappangó betegséget”, ez a kínai egészségmegőrzés egyik lényege. Amikor a testünk a betegség kialakulásának határán van vagy a megbetegedés pillanatában, de még nem figyeltünk fel a kóros folyamatra, a meridiánok visszajeleznek bizonyos korai tüneti reakciókat. Ha időben stimuláljuk a meridiánokat, az beindítja a test önszabályozó-rendszerét, aktiválódásával a szervezet vissza tudja állítani a saját egyensúlyát. Tehát a meridiánok képesek elkapni a betegség grabancát, még mielőtt az felütné a fejét.

Az emberi testen 12 fő meridián fut végig, egymásba kapcsolódva egy tökéletes kört alkotnak. A meridiánok haladási iránya 2 féle lehet: felfelé vagy lefelé. pl. a három kéz yin a mellkastól az ujjakig, a három kéz yang az ujjaktól a fejig, a három láb yin a lábfejtől a mellkasig, a három yang láb meridián a fejtől a lábfejig halad. A konkrét sorrend így néz ki: kéz nagy yin tüdőcsatorna – kéz fényes yang vastagbélcsatorna – láb fényes yang gyomorcsatorna – láb nagy yin lépcsatorna – kéz kis yin szív csatorna – kéz nagy yin vékonybélcsatorna – láb nagy yang húgyhólyagcsatorna – láb kis yin vesecsatorna – kéz forduló yin szívburokcsatorna – kéz kis yang hármas melegítőcsatorna – láb kis yang epecsatorna, láb forduló yin májcsatorna, kéz nagy yin tüdő csatorna.

Ezek a meridiánok végzik a testben a qi–vér szállítását, tartják karban az egészségünket. Csak úgy maradhatunk egészségesek, ha ezek a csatornák akadálymentesen működnek.
Régen a kínaiak a kínai orvoslást nem az iskolában tanulták, hanem kemény tanoncéveket töltöttek el egy mester rendelőjében vagy a patikájában. A mester mindenekelőtt először a meridiánokat tanította meg a tanítványának, mert a meridiántan jelenti a kínai orvoslási különböző kezelési eljárásainak alapját. Még a kínai orvosság felírásához is szükséges, mert meg van adva, hogy melyik gyógynövény melyik meridiánra hat.

Napjainkban a természeteshez való visszatérés az egész világon nagy trend, azok között akik ügyelnek az egészséges életmódra. Bár hemzseg a piac a „kizárólag természetes anyagokból előállított” szlogent hangoztató gyógyszerektől, biztosan nem érnek annyit, mint aktiválni a saját rejtett tartalékainkat és önerőből megelőzni vagy elbánni a betegséggel.

Forrás: Yu Funian