A 2017-es nyári időszámítás kezdete március 26-án lesz, az órákat vasárnap hajnal 2 órakor 3 órára kell állítani. Évente kétszer találkozunk az óraátállítás rendszerével. Sokaknak problémát okoz, a szakértők viszont az előnyeit hangoztatják. Márciusban és októberben a belső biológiai óránknak is le kell követni a változást.
Az óraátállítás legtöbbet hangoztatott előnye az energia megtakarítás és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi pozitív hatások a károsanyagkibocsátásra. A Mavir Zrt. évek óta méri és elemzi az energiafogyasztási adatokat ezekben a napokban. Ezekből a mérésekből az derül ki, hogy éves szinten egy közepes magyar város éves villamosenergia fogyasztásának megfelelő megtakarítás keletkezik hazánban, ami 10-120 ezer megawattóra.
Az éves kétszeri óraátállítás széles körben elfogadott rendszer a világban, a rendszer lényege, hogy a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Ezt a rendszert nevezik, nyári időszámításnak is, mivel ez az eltolt időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az óraátállítás Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat egy órával. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette.
A nyári időszámítás története
Sok tudós, kutató foglalkozott már a XVIII-ig századtól kezdve a témával, hogy a társadalom működését a Nap járásához igazítva megtakarításokat lehessen elérni.
A nyári időszámítás ötletét elsőként Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben. Tanulmányában a világítás költségének csökkentésére tett javaslatot. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, azonban javaslatát nem fogadták el, a rendszert nem vezették be.
William Willet nyári időszámításra vonatkozó 1905-ös ötlete már az angol parlament alsóházába is eljutott egy törvényjavaslat formájában, azonban ott mezőgazdasági lobby ellenkezése miatt nem került elfogadásra.
A nyári időszámítást elsőként Németország alkalmazta – sajnos az első világháború indukálta a rendszer bevezetését. Németországban 1916. április 30-án vezette be bízva, abban hogy az több üzemanyag marad háborús céljaikra. Ezt követően Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és sok más ország is átvette, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.
Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítése érdekében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban került újra bevezetésre villamosenergia-megtakarítási céllal és azóta is alkalmazzuk.
Pro érvek a nyári időszámítás mellett
A kevesebb mesterséges világítás szükséglet miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten, a megtakarítás 30-40 ezer háztartásnyi nagyságú. Ennek következménye a kisebb környezeti terhelés is, mert kevesebb CO2 keletkezik A legtöbb nappali műszakban dolgozó ember előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és ezt ki lehet használni szabadidő tevékenységre. Világosban az emberek szívesebben sportolnak, ez pozitív hatással van az egészségükre. Az immunrendszert is erősítheti a nyári időszámítás, mivel a több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata, emellett csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma. Pozitív hatása lehet a családokra, szülő-gyerek kapcsolatokra is, hiszen a családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban. Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt. És nem utolsó sorban a turizmusból származó bevétel növekedhet, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.
Kontra érvek a nyári időszámítás ellen
Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős, pláne azóta, amióta elterjedtek a légkondicionáló készülékek. Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik. Kényelmetlen, hogy az összes háztartási berendezésen át kell állítani az órát, bár az egyre modernebb készülékek ezt már maguktól megteszik. A MÁV jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a vonatok 1 órát vesztegelnek. A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek.Az állattenyésztők sem örülnek, hiszen ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érintheti a tejhozamot.
Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása. Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
Forrás: Névnaptár
