A gyógyuláshoz idő kell. Kitartás. És türelem. Csoda tudja hány csoportnak vagyok már tagja, ahol emberek kétségbeesve keresnek gyógyszert/vitamint/étrendkiegészítőt/ kezelést a problémáikra.
Egyet nem látok: hogy időt szánnának arra, hogy megértsék, hogyan jutottak ide. Hogy az okot kutatnák. A fogynivágyók a CH-killerben, a laktóz-intoleránsok a tejmegvonásban, a „gluténérzékenyek” meg a „mindenmentesben” hisznek.
Mert a „mentes” az mindenre jó. D-vitaminnal. Ha nincs benne cukor, csak édesítő. És lehetőleg valamilyen keverék legyen.
Egy laktóz-intoleráns beteg nem kérdezte meg soha, hogy miért válhatott azzá. Hogy történhet meg, hogy a humán vékonybél hámsejtjeihez kötődő enzim egyszer csak kimúlik? Vagy elfelejti, hogyan kell laktáz enzimet „csinálni”… És aztán nem tudjuk újra megfelelő mennyiségben létrehozni. Hogy lehet az, hogy egyes felnőttek akár egyik pillanatról a másikra képtelenek a tejcukor bontására? Mi van akkor, ha a tejcukrot bontó enzim nem az emberi szervezet terméke? Ha azt a vékonybélben a normális bélflórához tartozó valamely/néhány/több baktériumtörzs állítja elő? Amelyeknek a túléléséhez nélkülözhetetlen a laktóz? És a betegséget ezen baktériumok relatív visszaszorulása okozza?
Ha ez lenne a helyzet, akkor:
– feltételezhető, hogy a baktériumok számának csökkenését nem a tej, hanem a tejben (vagy bármely más alapanyagban!) lévő vegyszer/gyógyszermaradvány okozza valójában, mely a baktériumokat megtizedeli;
– a laktóz intolerancia egyszerűen a mikrobiom helyreállításával gyógyítható lenne: a belekben a baktériumok sokféleségét kell helyreállítani;
– magyarázná a másodlagos (pl. gyógyszer okozta), átmeneti laktóz érzékenységet, mely spontán visszafejlődhet. Ez nyilván dózisfüggő;
– választ jelentene arra, hogy a laktáz enzim pótlással próbálkozó betegek miért nem lesznek többet képesek önállóan, kivülről bevitt enzim nélkül tejterméket fogyasztani: ha ezek a baktériumok igénylik a laktózt, a kívülről bejuttatott enzimmel versenyre kényszerülnek, a számuk így tovább csökkenhet;
– a fentiekből következően a tejtermékek megvonása a tüneteket megszünteti ugyan, az állapotot azonban véglegesíti.
Persze ez csak spekuláció és feltételezné, hogy az élettankönyvek rosszak…
Forrás: Őrült Hegyidoktor
