A nemkívánatos élősködők gyakran okoznak hajproblémákat, kopaszodást, bőrelváltozásokat, ezért alapvetően fontos vizsgálatainknál a parazitaszűrésre is figyelmet fordítani. Számtalan panaszt okozhatnak a férgek, ezért véleményem szerint bármilyen panasz esetében javasolt ez a fájdalommentes vizsgálatunk, hogy ki tudjuk zárni a férgesség lehetőségét.
A helminthiasis – azaz a férgesség – olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek, vagy azok lárvái idéznek elő. Világszerte az összes fertőzéses megbetegedés közül a féregfertőzés okozza a legtöbb megbetegedést. A féregfertőzés egyes esetekben teljesen tünetmentes. Általában a parazita vitaminokat von el a gazdaszervezettől, hiánybetegséget okozva ezzel, vagy az általa termelt anyagcseretermékek toxikus, allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tüneteket okoz. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre.
Puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják. Súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet, mely egyértelműen hajhulláshoz, kopaszodáshoz vezet. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység.
Több milliárd embert érint az orsóféreg – ascaris – fertőzés. Olyan étellel vagy vízzel tud bejutni a szervezetbe, melyben megtalálhatók a féreg petéi. Ezek a peték – amennyiben kedvező körülményeket találnak – kikelnek a bélben, majd a lárvák a bél falán átjutva bejutnak a véráramba. Fertőzés esetén jelentkezhet hasi fájdalom, hányinger, súlyvesztés, hasmenés. A bélben jelentősen elszaporodott férgek akár bélelzáródást is okozhatnak. Előfordul, hogy az epevezetékbe is eljutnak, melynek következtében epevezeték gyulladás jön létre. A diagnózist laboratóriumi körülmények között, székletmintából állapítják meg a pete vagy a kifejlett féreg vizsgálatával. Műszeres mérésünk akkor is jelzi a parazita jelenlétét, amikor az még a székletvizsgálatból nem derül ki, illetve más szervekben – epe, máj, hasnyálmirigy, stb – talált magának kedvező feltételeket.
Az ember leggyakoribb féregfertőzése a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) – fertőzés, amely az egész világon elterjedt. Elsősorban gyermekkorban, gyermekközösségekben gyakori. A fertőzöttség maximuma 9-11 éves korban található. Az egyedüli fertőzőforrás a féreggel fertőzött ember. Csak a fertőzöttek egyharmadában jelentkeznek kifejezett klinikai tünetek. A panaszok között a leggyakoribb az éjszakai végbéltáji viszketés. Tartós fertőzés esetén ez alvászavart idézhet elő, de előfordulhat nyugtalanság, ingerlékenység, fáradtság is, és az ezekből eredő koncentrálóképesség hiánya.
A galandféreg (Taenia solium) lapos, szalag-szerű, akár a 10 méter hosszúságot is elérheti. Az emberi fertőzés a nyers vagy félig átsült hús elfogyasztásakor történik. A kifejlett példányokkal történő megfertőződés általában tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel jár. Hasi fájdalom, súlyvesztés, vagy hányinger előfordulhat. Azonban ha a pete jut be az emberi szervezetbe, csak úgy, mint az állatok esetében a bélrendszerben kikel, a bélfalat átfúrva bejut a szövetekbe, ahol ciszták kialakulását okozhatja. Ennek következménye már lehet epilepszia vagy hydrocephalus (víz az agyban). Ugyanakkor sok embernél egyáltalán nem okoz semmilyen tünetet a cysticercosis (borsókakór), a galandféreg lárvája magától elhal.
A diagnózist székletből vett minta megfigyelésével állítják fel.
A vérmétely (Schistosoma haematobium) világszerte kb. 200 millió embert érintő fertőzés, melyet szintén egy parazita okoz. A férgek 15-18 mm hosszúak. Petéi a vízben kelnek ki, a lárvák megfertőzik a folyóvizekben élő csigákat, melyek szervezetében apró, önálló életre képes, mozgékony élősködőkké fejlődnek. A megfertőzött vízi csigákkal teli vízben úszkálva az apró paraziták behatolnak az ember bőrébe. Mivel a csigák a lassú vizekben élnek, így kevés a megfertőződés valószínűsége sebesen robogó folyókban.
A paraziták a bőrön keresztül bekerülnek a véráramba, majd a tüdőn keresztül eljutnak a máj körüli vérerekbe, majd onnan a húgyhólyagba és a belekbe. A véráramban való vándorlásuk közben érett példányokká fejlődnek. Lerakott petéik a vizelettel vagy széklettel távoznak a szervezetből. A bőrbe való behatolásuk helyén viszkető kiütést tapasztalhatunk, mely nagyjából egy hét alatt elmúlik. Ugyanakkor vándorlásuk közben roncsolhatják a májat, vagy a lépet.
Kutya hengeresféreg (Toxocara canis) általában kutyákat és macskákat fertőz meg. Ezen kívül a féreg könnyen megfertőzheti az ürülékkel szennyezett homokozóban játszó gyermekeket. Fertőzést okozhatnak a mosatlanul fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélék is. Legtöbb esetben nem okoz semmilyen tünetet. Kivételes esetekben köhögést, lázat, nehézlégzést, máj- és lép megnagyobbodást, nagyon ritka esetben rohamot okozhat.
Horogféreggel (Ankylostoma duode-nale) az ember általában akkor fertőződik meg, mikor emberi ürülékkel szennyezett talajon mezítláb sétál. Első tünetei a viszketés és bőrkiütés. Míg egyes esetekben semmilyen tünet nem észlelhető, máskor vérszegénységet, hasi fájdalmat, étvágycsökkenést és súlyvesztést okozhat. Súlyos, krónikus fertőzés esetén mentális problémák is jelentkezhetnek. Elsősorban újszülöttek esetében akár halálos kimenetelű is lehet.
Forrás: www.health24.com
Bélférgesség esetén alapelv a személyi és környezeti higiénia. Egyszerűbb a kezelés, ha időben – amikor még nincs teljesen kifejlődve a féreg, amikor még nem terjedt el nagyon a szervezetben. Ezért nagy kincs a parazitaszűrés speciális méréseink segítségével. Azonnal kiderül az eredmény, nem jár fájdalommal, kényelmetlen vizsgálatokkal és még a leghatékonyabb ellenszert is megtalálhatjuk segítségével.
Forrás: Zöldújság /Kis Éva hajgyógyász/
A Klubban is nagy hatékonysággal tudjuk kimutatni az egészséges működést gátló kórokozók jelenlétét, és segítünk megszabadulni tőlük az Energy termékeinek a segítségével.
Németh Imre klubvezető