Kalandra fel! 7.

Munkás hétköznapok vannak mögöttem.A műtét utáni kilencedik napon varratszedés,már 1/2 8-kor a kezelő ajtajában vártam az orvost/csináljuk doktor úr,mindjárt itt van értem a fiam és a barátom/.Megkapaszkodtam az asztal szélében………kezdhetjük!Nem volt annyira rossz,mint vártam,na de utána………..bocsánat,ez egy kicsit fájni fog/és fájt/………..háromszor is beleszúrt a térdembe fecskendővel/magyarázat:van egy kis váladék,nem odavaló,nem okoz gondot,de /.Mindegy ,már a kerekesszékben ülök,ki innen minél előbb!

Hazaérkeztünk!Egy kis tortúra, míg a lakásba kerülök,de végre a saját ágyam.Nem sokáig tudok nyugton feküdni,járókeret/hát akkor veselkedjünk neki a járni tanulásnak/,felfedezem a lakást,mindig újabb dolgokba akadok bele,féltő tekintetek,féltő veszekedések/szabad ezt neked?/,nem gondoltam,hogy ilyen hamar elfáradok.Meghozták a térdmozgatógépet,kipróbálja?naná!

Napról napra jobban érzem magam,egyfolytában mennék,csinálnám,majdnem lekötöznek,hogy nyugton legyek.Akkor kezdjünk neki a regenerációnak.Még a héten szedem a Cistus Incanus-Drags Imun kombinácót,amit azzal a céllal kezdtem el,hogy a fertőzéseket elkerüljem/eddig úgy tűnik sikerrel + a Drags még vérhígító is/. A Skeletinnel már a napi négy szemnél tartok,úgy tűnik ez is beválik. Változatlanul töltöm magamba a Fytomineral-King Kong „kombót”. Eddig minden a terveim szerint alakul,amivel nem számoltam a fürdés.Komoly kihívás elé néz a család, hogy a „papát” kivakarják a koszból, a sokadik alkalom után már ez is rutinfeladat,a mozdulatok már itt is összehangolódtak,egyre önállóbb leszek itt is.

Új feladat,új kihívás.Mától a járókeretet felváltom a mankóval,már megint járni tanulok,az egész napos mankózás új feladatok elé állít,más fáradtság,más fájdalmak. Az esti fürdetés után levesszük a kötést, 16 nap után újra látom a térdem,hááááááááát………….16 varrat.

Kalandra fel!