TARAXACUM OFFICINALE W.
Ismert még az alábbi neveken:
pitypang, pongyola pitypang, kákics
Levele, gyökere az ókor óta keresett drog. Tejnedvét a görögök szembetegségek gyógyítására, szeplők, májfoltok kezelésére használták.
Hazánk egész területén megtalálható, vadon élő, kertekben, utak mentén, mezőkön, réteken, főként a bolygatott területeken elterjedt, évelő növény. Az egész növény értékes gyógynövény.
Fő hatásai:
Taraxacin keserűanyag, inulin (40 %), kaucsuk, viasz, cukor, zsír, cseranyag, karotinoid (virágzat), flavonoid tartalma adják fő hatásait. Illóolajat, kolint, szaponint, nyálkát tartalmaz. A tavaszi virágoknak és leveleknek magas a C- és B2-vitamin tartalmuk.
Belsőleg:
Magas keserűanyag-tartalma étvágygerjesztőként, emésztést serkentőként kiváló. Az epetermelést serkenti, hígítja az epét, egyben a máj munkáját könnyíti. Népgyógyászati felhasználása szerint „vértisztító”, gyomorjavító hatású, de reumatikus panaszok és ízületi gyulladás esetén is javasolt a használata. Szárított levelei vesekőoldó teakeverékek alkotójaként jönnek számításba.
Segít a magas vérnyomás csökkentésében, mert vizelethajtó tulajdonságú. A gyökere cukorbetegek számára inulin tartalma miatt cukorpótló.
A tavaszi – virágzás előtt szedett – leveleket alapos tisztítás után salátaként nyersen fogyaszthatjuk. A kora tavaszi első bimbókat leszedve, só, ecet, méz ízesítéssel „kapribogyó” helyettesítőként használhatjuk fel.
Külsőleg:
Virágzatának kivonatai hidratálnak, eredményesen halványítják a szeplőket, selymesítik a bőrt.
Izomfájdalom és reumatikus fájdalom esetén (gyógykrém formájában) oldja a becsomósodott izmokat, stresszes pontokat. Visszérkrémben az egyik alkotóelem.
Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Vesekőoldóként: csipkebogyó, tyúkhúr.
Epehajtásra, epehólyag-gyulladás esetén: pemetefű, kamilla, apróbojtorján, borsmenta, kakukkfű (édesítés nélkül és étkezés előtt).
Egyéb információ:
Figyelmeztetés: Vizelethajtás esetén a kálium elem pótlásáról gondoskodni kell!
Tünetek:
