Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos?

By on április 9, 2017

Húshagyó keddtől hamvazó szerdáig sok ember életében szigorú időszak. Lemondunk minden káros, illetve szervezetünknek terhes ételről és szokásunkról, de vajon hogyan hat mindez a szervezetünkre?

A Magyar Kardiológusok Társasága ebben is mértékletességre int, és segít, hogy okosan és főleg egészségesen böjtöljünk, s ha lehet, a tudatosság az év többi 325 napjára is érvényes maradjon.

Hogyan hat a húsvétot megelőző 40 napos böjt a koleszterinre?

Létezik koleszterin-böjt? Milyen étrenddel tarthatjuk karban, illetve mennyi idő alatt javíthatunk rossz értékeinket, csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám. Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában, 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában, 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.

A böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban, utolsó hete a virágvasárnappal induló nagyhét. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A megszokott élvezetekről való önkéntes lemondás, a bizonyos időszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legősibb tradíciója.böjt2 Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos?

A keresztény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésről való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívők a szenttel való találkozásra készülnek fel. Ami megengedett: a gabonafélék, gyümölcsök, egyes főtt ételek, kásák és levesek. Az ünnep előtti utolsó napokban – régebben legalábbis – már csak nyers, mindenféle zsiradékot nélkülöző táplálékot fogyaszthattak a hívek. Voltak, a mai napig vannak, akik az ünnep előtti utolsó napokban egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot. Utána viszont belevetik magukat az élvezetekbe: roskadoznak az asztalok a hatalmas parasztsonkák, a kolbász, a tojás minden változatától, és akkor még nem is beszéltük az édességekről.

De vajon hogyan hat ez a nagy szélsőség a szervezetünkre?   Változtathat-e az aszkéta időszak bármit a már kialakult rossz értékeinken?

A böjt a társadalom egy részénél megmaradt vallási szokásnak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék helyett a test fizikális jólétéről szól.

 

„Egyrészt az alapanyagcsere lelassul, izmot veszítünk, hiányoznak a vitaminok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visszajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, amivel megterheljük a szervezetet. Ilyenkor drasztikusan nő a koleszterinszint, ennek következtében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növeli például a trombózis, illetve a szívinfarktus veszélyét” – figyelmeztet Hervainé Krizsán Annamária, a társaság dietetikusa.

,,Nagyon fontos ügyelni a fokozatosságra. Készítsük fel a szervezetet, igyunk sok folyadékot, naponta legalább 2,5-3 litert. Fontos az is, hogy milyen kiinduló állapotban vágunk bele a böjtbe. Könnyű belátni, hogy egy egészséges, sportos fiatal többet bír, mint egy túlsúllyal, netán magas vérnyomással küzdő ember, aki esetleg épp az életmódváltás kezdetének szánja a húsvét előtti időszakot. A böjtbe nem szabad fejest ugrani. Kezdőknek az is megoldás lehet, ha hetente egy rendszeres gyümölcsnapot vezetnek be. A böjt megtörése is fokozatos legyen, nagyon könnyű ételekkel, kis adagokkal álljunk vissza a normális étkezésre” – figyelmeztet a dietetikus.böjt1-300x209 Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos?

És hogy milyen betegségek esetén szigorúan tilos koplalni?

,,Vannak bizonyos krónikus betegségek, amikor tilos bármilyen böjtbe kezdenünk. Pajzsmirigy túlműködés, veseelégtelenség, terhesség, szoptatás, vérkeringési, vérképzőszervi betegségek, diabétesz, egyes pszichiátriai betegségek esetén; illetve a krónikus szívbetegeknek sem szabad a szervezetet ennyire megterhelő vállalásnak nekifogni. Óvatosan kell ezzel bánni pubertás kor előtt és idős korban is, ilyenkor csak 1-2 napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni” – figyelmeztet dr. Vértes András kardiológus, a Magyar Kardiológiai Társaság Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának a vezetője.

És hogy miként befolyásolja, befolyásolhatja és mennyi időn belül laborértékeinket a böjt?

A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga 5,7 mmol/l, az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2. A felnőtt lakosság 66 százalékának magasabb a vérzsír szintje az ajánlottnál. Ezen azonban rövidtávon, akár 40 napos önmegtartóztatással sem tudunk nagyon változtatni. Ehhez legalább 2-3 hónapra van szükség: ám akkor megfelelő étrenddel 5-10 százalékkal is csökkenthetjük koleszterinszintünket. Sokaknak már ez is segítene, ráadásul a koleszterinszint egy százalékos csökkentése két százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” – teszi hozzá a főorvos.

dieta3 Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos?

És mi is a helyzet a koleszterinböjttel?

A lipoproteinek szintje, főként a LDL- („rossz”) koleszterin szintje az életkor előrehaladtával nő, férfiaknál általában valamivel magasabb, mint nőknél, azonban a menopauza, a menstruáció elmaradása után a nőknél is emelkedik. Növeli a hiperlipoproteinémia (hiperlipidémia) kockázatát, ha a beteg családjában előfordul ilyen megbetegedés, továbbá a telített zsírokban és koleszterinben gazdag étrend, a többlet kalória bevitel, a testmozgás hiánya, és a rendszeres alkoholfogyasztás. A magas koleszterin- vagy trigliceridszint kezelésében fontos lépés a fogyás, a dohányzás elhagyása, az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentése, és persze a mozgás.

,,A napi energiabevitelt testtömeg kilogrammonként 20-25 kcal-ra kell csökkenteni, 25-35 százalékára kell korlátozni a zsírból származó kalória mennyiségét. Az elfogyasztott zsír fajtája is fontos. A telített zsírok jobban növelik a koleszterinszintet, mint a zsírok más fajtái. A telített zsírok (melyek nagy mennyiségben találhatók az állati eredetű zsírokban, például sertésben, libában, kacsában, vajban, a tojássárgájában, a zsíros tejtermékekben, a pálma- és kókuszolajban) nem haladhatják meg a teljes napi kalória bevitel 7-10 százalékát. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, növelik a koleszterinszintet, felesleg lerakódik és elzárja az ereket. A magyar lakosság ezekből a zsírokból fogyaszt a legtöbbet. De ugyanilyen veszélyt hordoznak a transzzsírok is, amit – a szigorúbb magyar szabályozás bevezetése előtt – cukrász- és péksütemények, édességek, chipsek, zsírban sült és rántott ételek, egyes margarinok, szendvicskrémek előállításához használtak”– figyelmeztet a dietetikus.

dieta6 Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos?

És mi az, ami segíthet?

A többszörösen telítetlen zsírok (köztük az omega-3 és az omega-6 zsírok) és az egyszeresen telítetlen zsírok csökkenthetik a vér triglicerid- és LDL-koleszterin szintjét, ebben gazdag a lenmag-, szőlőmag-, napraforgó, tökmag-, dió-, az olíva- és a mogyoróolaj. Ajánlatos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, oldható rostokban gazdag ételeket, melyek megkötik a bélben a zsírokat, és csökkentik a koleszterinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztek, natúr müzlik, hajdina, köles, barna rizs, bulgur, a babfélék, a borsófélék, a rizskorpa, az árpa, a citrusfélék, az eper, répa és az alma. Tejtermékek közül a sovány, zsírszegény változatok javasoltak. Húsokból, húskészítményekből elsősorban a tengeri halak, illetve a csirke és pulyka bőr nélkül fogyasztása javasolt, időnként sovány sertéssel, marha és vadhússal kiegészítve. És mindehhez persze rendszeres mozgásra is szükség van.

Forrás: napidoktor

About Energy Belvárosi Klub

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply