A természetgyógyászat egyik legrégebbi, több ezer éves módszere. A reflexzónák ingerlésének egyik legerősebb módja.
A legrégebbi feljegyzés, ami a köpölyözésről szól, a Ling-dinasztia korából származik Kínából, az időszámításunk utáni III. századból. Létezik egy kínai közmondás, miszerint a köpölyözés minden betegséget gyógyít. Nagyon ősi gyógymód, majdnem minden nemzetnél ismert és elterjedt. Hazánkban 1945 után kitiltották az orvosi gyakorlatból. Vannak olyan államok, ahol például a fekvéses tüdőgyulladás megelőzésére kötelező jelleggel használják.
Rengeteg előnnyel rendelkezik: egyszerűen el lehet végezni, olcsó, nagyon gyorsan ugyanakkor tartósan hat, és nincs mellékhatása, ha az ember betartja az ellenjavallatokat. A szívó hatás vérbőséget okoz az adott izomban és bőrterületen, vérellátásuk javul, és ez a hozzájuk tartozó belső szervben is javítja a vérellátást. Folyamatos ingert kapnak a belső szervnek, amíg látszanak a köpölyözés után megmaradó elszíneződések. Minél tovább megmarad a köpölyözésnek a nyoma, annál betegebb az érintett terület, tehát, ha valaki ugyanolyan erősséggel rakja föl több helyre a köpölycsészét, és bizonyos területeken előbb elmúlik a nyoma, más területeken pedig megmarad, akkor ez utóbbi helyekhez tartozó szervek gyengébbek.
A köpölycsésze anyaga lehet kerámia vagy üveg. A köpölyök mérete különböző lehet, minél nagyobb, annál drasztikusabb hatást vált ki. Egyszerre 4-5 köpölynél többet nem ajánlott felrakni, főleg a nagyobbakból. A probléma és a terület függvényében 10-20-30 percig lehet fönnhagyni a csészéket. Megelőzés szempontjából évente egy-két alkalommal egymás után 8-10 kezelés ajánlott.
A köpölyözésnek többféle fajtája van. Van az egyszerű köpölyözés, ami annyiból áll, hogy az ember létrehozza a vákuumot, majd a csészét fölrakja a hátra. A hát a megkezelt területeken szépen kipúposodik, és megtelik vérrel. A mozgó köpölyözés vagy nyuvasztás középkori kínzó módszernek is elmehetne. A gerinc mellett kétoldalt egy tenyérnyi szélességben helyezkedik el az a zóna, ahol a föltett köpölycsészét húzogatni kell a beteg jól beolajozott hátán. Ez nagyon hatásos, bár elég fájdalmas, és látványos nyomokat hagy a háton. A véreztetéses köpölyözésnél a háton megszurkált pontokra kell föltenni a köpölycsészét. Létezik még a villám-köpölyözés, amit főleg idős embereknél érdemes használni. Ennél létre kell hozni a vákuumot, a csészét fölrakni a bőrre, majd rögtön utána levenni.
A köpöly után megmaradó szín diagnosztikus értékű. Ha fehér színű nyomot hagy, az krónikus betegségekre utal; ha vöröset, akkor heveny folyamatokról van szó; ha viszont sárgás színezetű, akkor máj eredetű betegségekről.
Az ellenjavallatok: magas láz, bőrfekély, görcsös, tetániás betegségek, vérzékenység, súlyos bőrelváltozások, bőrallergia, szívelégtelenség, gümőkór, tüdő TBC, daganatos betegségek, elmebetegségek, menstruáció és várandóság alatt, heveny fertőző betegségek esetén és nagyon gyenge, idős embereknél.
Forrás: Zöldújság
