Érdemes néhány sort szentelni annak, hogy tisztázzuk ezt a fogalmat, ugyanis ami sokunk számára egyértelmű, nem biztos, hogy mindenkinek az.
Néhány évvel ezelőtt az egyik amerikai cég termékeiről tartottam bemutatókat, amelyek jó része úgynevezett családi bemutató volt. Gondolom, a helyzet ismerős sokaknak: a házigazda által meghívott néhány ember figyelmét kell valami érdekes dologgal lekötni.
Megvan ezeknek az előadásoknak az „előírt” formája, ahol először a céget, annak gazdasági eredményeit illik bemutatni, aztán a termékeket, végül az üzleti lehetőséget – ha valaki esetleg némi pénzt is szeretne keresni. Ez a „hivatalos” forma nem mindig működik, mert hamar elnehezülhetnek a szempillák, így a hatvan év feletti, kisnyugdíjas vendégeket sem köti le túlzottan a cég története, ezért másfajta, az életüket közvetlenül érintő módon kell megközelíteni a témát.
Ebben a korosztályban sajnos már szinte mindenki szenved valamilyen betegségtől, amelyek jó része a helytelen táplálkozásból adódó hiányállapotokra, illetve mérgezésekre vezethető vissza. Hogy interaktív legyen a beszélgetés, néhány kérdést is feltettem a vendégeknek. Így hangzott az egyik: Önök szerint mi az a táplálékkiegészítő? Meglepő válaszok érkeztek: a rizs, a saláta, a sült krumpli…
Ez ébresztett rá, hogy bizony vannak, akik nem tudják, mi az, és miért van szükségünk étrend-kiegészítőkre. Nézzük meg először a miérteket.
Ahhoz, hogy testünk jól működjön és sikeresen védekezzen a betegségek ellen, megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagra (vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre stb.) van szüksége. Az egyértelmű, hogy szervezetünk a számára fontos és hasznos anyagokat alapvetően az ételeinkből igyekszik pótolni. Ez így van rendjén, hiszen évezredeken át így tettünk, így maradtunk életben.
Aztán úgy 60-70 éve feltaláltuk a vegyipart, a műtrágyákat és a különféle vegyszereket. Ezzel elértük, hogy a modern mezőgazdaság olyan technológiákat alkalmaz, ami miatt növényeink nem tartalmaznak megfelelő mennyiségben vitaminokat, ásványi anyagokat.
A gödöllői egyetem kutatásai bizonyítják, hogy mindössze 24 év alatt (1966-1990 között) például a káposzta vitamintartalma 95%-kal, a sárgarépáé 40%-kal csökkent. Ásványianyag-tartalmának jelentős részét, több mint 80%-át vesztette el a kukorica, a búza 50%-ot. A felsorolást lehetne folytatni, de ebből a néhány adatból is látszik, hogy minőségi szempontból nem azt esszük, amit apáink, nagyapáink.
Az ételeink nem tartalmazzák már a megfelelő mennyiségben a tápanyagokat, ezért más forrásból szükséges pótolni azokat. Legegyszerűbben és leghatékonyabban az úgynevezett étrend-, vagy táplálékkiegészítőkkel vihetjük be a szükséges tápanyagokat.
A másik gond, hogy sok olyan káros anyagot is elfogyasztunk – köszönhetjük a feldolgozóipar E-betűs csodaszereinek –, amelyeknek semmi keresnivalója az emberi szervezetben. Ezek az anyagok – sok esetben szabadgyök-képző, sejtmutációt okozó vegyületek – felhalmozódnak, nehezen távoznak maguktól. Számtalan betegség okai lehetnek, így nagyon fontos, hogy kitakarítsuk ezeket a mérgeket, méghozzá napi szinten. Ez a másik fontos feladat, amiben szintén számíthatunk a táplálékkiegészítőkre.
Milyen a jó étrend-kiegészítő? A válasz rövid: egyszerű és tiszta. Tiszta, mert nem tartalmaz vegyi anyagokat, mesterséges aromákat, színezéket, tartósítószert. Természetes, szerves kötésű alapanyagokból, egyszerű eljárásokkal készített, amely a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető.
Fontos, hogy a táplálékkiegészítők nem gyógyszerek, nem gyógyítanak betegségeket. Szerepük annyi, hogy megadják a szervezetnek minden szükséges támogatást ahhoz, hogy jól működjön, és meg tudja magát védeni a betegségektől.
