Már kiskoromban Imádtam a gombaszedés szertartását. Az életemet ma sem tudom elképzelni rántott gomba vagy darás tócsnival tálalt gomba nélkül… A gombák az élő természet elválaszthatatlan részét képezik, és szerepük pótolhatatlan: gondoskodnak a szerves anyagok lebontásáról, majd a részben lebomlott szerves anyagokból humuszt hoznak létre.
Mi, emberek sörfőzéshez, borkészítéshez és tészták előállításához is felhasználjuk a gombákat, emellett enzimként, növekedési hormonként, antibiotikumként, vitaminként, esetleg színezőanyagként is hasznosítjuk őket. Egyes gombákat közvetlenül elfogyasztunk, másokból gyógyszereket készítünk.
EGY KIS TÖRTÉNELEM
A gombák gyógyító hatásairól szóló első írásos emlékek az 5 ezer évvel ezelőtti Indiából származnak. Az egyiptomiak szent élőlényként tisztelték őket, mert tudták, hogy képesek az élet meghosszabbítására. Szárított gombára az Olaszország és Ausztria határán megtalált Ötzi, a “jégember” múmiája mellett is rábukkantak a régészek.
A gombák iránt a történelem során Ázsiában gyakorlatilag töretlen volt az érdeklődés. Európában az emberi szervezetre kifejtett jótékony hatásaik újrafelfedezése csak a 20. század második felére tehető.
KÜLÖNLEGES HATÓANYAGOK
Európában hosszú évszázadokon át úgy gondolták, hogy a gombáknak nincs tápértékük, és semmilyen módon nem járulnak hozzá az ember egészségének javításához. Gyakran a gombát “a szegények húsaként” emlegették.
Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. A gombák alapvető tápanyagokat és számos olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségünkre. Fehérjék, ásványi anyagok, rostanyagok gazdag forrásai, miközben rendkívül alacsony a zsír- és szénhidráttartalmuk.
A gombák legjelentősebb hatóanyagai között meg kell említenünk a glükánokat, a tripertenoidokat, a fitoszterolokat, a szaponinokat, a foszfolipideket, a vitaminokat, az enzimeket stb.
Lássuk a különleges gyógygombákat, amelyek felerősítik az egyes ENERGY készítmények jótékony hatásait.
REISHI (PECSÉTVIASZGOMBA)
A ginszenghez hasonló erősítő hatásainak köszönhetően a pecsétviaszgomba (reishi, Ganoderma lucidum) már 4000 éve kivívta magának az “életelixír” címet. Régebben úgy hitték, még a holtat is feltámasztja, ezért a “halhatatlanság gombájának” is nevezték. Úgy vélték, minden betegséget meggyógyít, és meghosszabbítja az életet. Hatásairól Sen-nung is említést tesz a hagyományos kínai orvoslás bibliájának tartott műben, a “Sárga császár belső könyvében”.
A kínaiak, a japánok és a koreaiak virágosládákban termesztik maguknak otthonaikban, akár a bonsait (Kínában “ling zhi”, Japánban “rei shi” a neve). A himalájai serpák pedig erősítő (tonizáló) hatása miatt kedvelik.
ÖSSZETÉTELE, HATÁSAI
Fehérjék, béta-glükánok, szerves savak és zsírsavak, szterolok, betain, glükogének, ásványi anyagok: magnézium, cink, mangán, germánium, C-, E- és B1-, B2-, B6-, B12-vitamin van benne.
Lássuk, mi mindent tud:
- táplálja a szívet és a vért
- jótékonyan hat a májelégtelenségre, csökkenti a vér koleszterinszintjét
- stimulálja az immunrendszert – antimikrobiális hatású
- erősíti a csontokat és az inakat
- oldja a letapadt nyákot, ezért remekül használható köhögés és asztma esetén
- nyugtatja az idegeket, jótékony hatású fáradtságban és álmatlanságban
- erősíti a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet
- endkívül hatékony krónikus fáradtság szindrómában (CFS) és teljes kimerültségben
- enyhíti a kemoterápia és a sugárkezelés negatív hatásait
- segít a nagy tengerszint feletti magasság okozta megterhelés elviselésében
- fiatalító és vágyserkentő.
TERMESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
Európában is megtalálható (a gomba mindig a legmelegebb területeket kedveli), így a természetben is rábukkanhatunk. A konyhában azonban nem hasznosítjuk, inkébb szárított formában vagy tinktúraként fogyasztjuk. Egyébként a laskagomba hatásai is hasonlók.
Érdekesség: a pecsétviaszgombát az orosz űrhajósok kiképzésénél is használják, mert fokozza a teherbírást, és segít a szervezet gyorsabb regenerációjában.
MANDULAGOMBA
Már az Inka birodalomban is ismerték, az ”istenek gombájának” vagy az “élet gombájának” nevezték. Először Ch. H. Peck amerikai botanikus írta le a jellemzőit 1893-ban. A mandulagomba (Agaricus blazei Murill) a múlt század ’70-es éveitől éli reneszánszát. A kutatók ekkor figyeltek fel arra, hogy egy brazíliai városkában sokkal alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya, illetve magasabb a város népességének átlagéletkora, mint máshol, és ott sok mandulagombát fogyasztanak.
A mandulagomba néhány év alatt eljutott Japánba, és ott megkezdték a mesterséges termesztését. Gyógyhatásai azonban legfőképp a kínai felhasználók révén váltak ismertté.
ÖSSZETÉTELE, HATÁSAI
Fehérjék (47%), béta-glükánok, poliszacharidok, antibiotikumok, telítetlen zsírsavak, rostanyagok, foszfolipidek, enzimek, ásványi anyagok (kálium, foszfor, magnézium, kalcium), C-, B1-, B2-vitamin található benne.
Hatásai:
- összességében erősíti a szervezet működését
- segít eltávolítani a parazitákat és a toxinokat
- allergiaellenes hatású – bőrbetegségek, ekcéma és csalánkiütés esetén egyaránt használható
- megszünteti a hasmenést és a hányást
- csökkenti a koleszterin és a vércukor szintjét és a vérnyomást
- óvja a májat: májgyulladás (hepatitis B és C ) kezelésére is használható
- kiegészítésként gyakran alkalmazzák HIV fertőzött betegek kezelésében
- kiegészítő készítményként tüdő-, emlő-, gyomor-, prosztata-, máj- és petefészek-daganat gyógyításában használják
- antimikrobiális hatású
TERMESZTÉSI LEHETŐSÉGEI, ÉRDEKESSÉGEK
Termesztéséhez fermentált rizs- vagy gabonaszalma, esetleg a gyapot toktermése hasznosítható. Ha van gombacsíránk, használjunk nálunk is mindenhol beszerezhető, hagyományos gombaföldet. Ennek a gombafajnak nagyon erős, jellegzetes az íze, ezért önmagában nem ajánlott a fogyasztása, keverjük inkább valamilyen húsfélével. A mandulagombát is fogyaszthatjuk szárított formában vagy tinktúraként.
Tudta, hogy többfajta csiperkegomba létezik? És hogy vannak köztük mérgezők is? Leggyakrabban a karbolszagú csiperkével szokták összekeverni az ehető fajtákat, ám ez a csiperke mérgező. Úgy ismerhetjük fel, hogy a tönkje tisztítás után besárgul. Rosszullétet és intenzív hányást okoz. Mezőn és parkban találkozhatunk vele. A konyhában viszont a mezei vagy kerti csiperkét hasznosítjuk.
